Napi Hírek, 1930. július/2
1930-07-16 [0231]
L § L o n d o n , július 16. /Magyar Távirati Iroda/ Az ' Interparlamentáris Unió ülésének további folyamán Erődi-Harrach Béla, a magyar csoport tagja, szólalt fel, Erődi-Harrach Béla előadásában abból indult ki, hogy a népek nagy nyomorúsága, ami nem egy nemzet sajátos baja, hanem az egész civilizált világ nyomasztó'állapota, kölcsönös se>itéére szólit nemzeten belül és nemzetek között is. A kölcsönös segítés elvét kell alkalmazni a közgazdasági, szociális és a jórészt ezek által irányit ott politikai viszonyokra, Hogy ugy az egyes ember, mint a nemzetek igazi szabadsága érvényesülhessen az igazság irányában . Fokozottabb figyelmet kell forditani a fogyasztók érdekére, mert nyomasztó gazdasági és szociális helyzetünket jórészt nem a termelés, hanem a fogyasztás válsága szülte. A társadalom rendjében ne a gazdasági erők mechanikus hatása fusson kifejezésre, hanem az igazságosság egyetemes érvényrejutasával alakuljon ki a társadalmi rend és az okosság és az értelem szerint rendeződjék. Minden nemzetnek belső szociális egységre és közösségre van szüksége, ez a feltétele az emberiség haladásának is. Az uj nagy- kartaalkotmanyok két nagy eszmét, a demokrácia és az igazságosság eszméjét igyekeznek érvényesíteni. Bzek az alkotmányok a társadalmi haladás eszméjét olyan közösségben határozzák meg, amely a szabadságon, nyugszik, A szabadságra azért van szüksége az egyénnek, hogy tevékenységét mint szociális individuum a szociális-kötelességnek és felelősségnek megfelelően gyakorolhassa és kifejthesse. A szabadságot az egyén szamára a társadalmi érdek szabályozza, a szabadság a társadalomban mm a jognak, hanem a kötelességnek a függvénye. A szabadság felismerésében és rendezésében a feladat az, hogy kibékítsük az egyén jogát a koz érdekével a nagy feladat pedig, ami fele a megértés tendál, az, hogy mindenki számára emberhez méltó létet biztosítsunk. Az Interparlamentáris Uniónak o nagy feladatok irányában a nemzeteknek egymáshoz való közeledését kell szolgálnia. "Ezután azzal a három legfontosabb-problémával foglalkozott, amely aggasztóan nehéz viszonyainknak főforrása. Megállapította,"hogy a világbéke ma már csak a társadalmi békén keresztül képze Ihet o el, a társadalmi béke fejlődésének utja pedig a gazdasági célok és elérendő eredmények észszerű felfogásában és ezeknek az eredményeknek eléréséhez szükséges észszerű eszközök alkalmazásában rejlik, A nemzetek társadalmainak eziránvban lüktető kö/cs törekvéseinek idejét éljük, az első'konkrétkérdés tehát, amelyre rá* ke 11 mutatnia, ez a közös eszmei alap, ennek nemzeti és nemzetközi érdekének és értékének tárgyalása, megvizsgálása és megállapítása. Az emberiség haladásának érdekét szolgálja a népszövetség gondolata és intézménye, mert előmozdítani kivánia ugy • szellemi,mint anyagi téren a nemzetek kö:. bt ti ~ együttműködést, hogy ily módon az államok életét könnyebbé és gondtalanaobá tegye. Ennek alapja az, hogy minden nép igazságot és méltányosságot találjon a világ többi nemzeténél. Oly igazságnak kell lennie, amely nem ismer kedvezőbben részesítetteket és nem ismer fokozatokat, ^hanem csak egyenlő jogokat. Ez az emberiség jövő fejlődésébe bevilágító alapelv ellene mond a népek kulturiejlóaesében jelentkező olyan rétegezoaéseknek, aminők a kapitalizmus gazdasági hatalmának szélsőséges kialakulása idejében az osztálykivüliséget, a proletariátus állapotát megteremtették, A népek kultúrájának egyenlő és egészséges versenye szolgálja legjobban az > emberiség ht ladásat. Ezért a napjainkban mind er sebben tapasztalható általános társadalmi erőleromlás megállítására alkalmas javaslatokat és intézkedéseket abból a szempontból is meg kell vizsgálni, hogy miként volna lehetséges előmozdítani a nemzetek kulturális erőgyarapodását. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR Vt " ^' ÓV ' 1
