Napi Hírek, 1930. július/2

1930-07-19 [0231]

L § L o n d o n , julius 19. Báró Szterényi József az Interparlamentáris Unió londoni konferenciáján nyert benyomásait a következőkben foglalta össze a Magyar Távirati Iroda londoni levelezője eiőtt; - Magyarország a konferencián való szerepével minden tekintetben meg lehet elégedve. Berzeviczy Albert mély gondolatikban gazdag felszólalása, lukács György és Gratz Gusztáv rendkívül értékes fejtegetései . Erődi-Harrach Béla eredeti szellemes javaslata ós a trösztök es kartellek tárgyában tartott magyar előadói jelentés általános figyelemben részesültek s bőséges alkalmat nyújtottak a magyar álláspontnál nemzetközi fórum előtt való ismertetésére. - Más kérdés azonban, hogy miként látjuk az Uniórliht a nemzetek parlamentjeit összekötő testület megerősödésének és további kiépítésének haladásat. Ebben a tekintetben a londoni konferencia a multakhoz hasonlítva a lanyhulás és a hanyatlás világos jeleit mutatta. Egyes tárgyak különösen a gazdasági vonatkozásúak, természetüknél fogva érdeklődést Keltettek ugyan, de az egyéb, jórészt politikai természetű problémák mint például a leszerelés, a biztonság, a szerződésok revíziója stb*, amelyek felvetése máskor a legnagyobb izgalmat keltette, ezúttal eléggé ' közömbösen hagyták a konferenciát. Ez a fásultság nemcsak a tanácskozóteremben, hanem a folyosókon, a magán- és társadalmi érintkezés légkörében is érezhető volt. A delegátusok közötti személyes éríntkeZÓSL.bizalmi eszmecsere, amelynek előmozdítása voln- az Unió egyik legfontosabb célja, most talán kevéssé meleg ás kevéssé közvetlen volt. Félreismerhetetlenül jelentkezett egy bizonyos politikai csoportképződési folyamat, amelynek körvonalai láthatatlan, de érezhető válaszfalakként hatottak* - A franciákat a kisantant-delegátusok bolygók gyanánt rajongták körül, szinte aggódó gonddal lesve francia kollegáiknak minden szavát ós mozdulatát, arait azonnal utánozni igyekeztek: másrészt kritikai nagyitóüveg alá véve a magyar felszólalásokat, azokon szakadatlanul kerestek a támadási felületeket. Néha megtörtént például, hogy valamilyen konkrét esetben^ francia delegátus bejelentette, hogy tartózkodik a szavazástól. Még jóformán le sem ülhetett, már felpattant helyéről kisantant- szövetsége se és felkiáltott:'Akkor ő is tartózkodik a szavazástól - minden keze lobbi indokolás nélkül. * - Az olaszok leginkább a magyarokkal érintkeztek. Az angolok az idóp eléggé •! különváltak; a tebbi ország delegátusai is alig tudtak harmonikusan beilleszkedni az együttesbe. Ez a tagozódás még társasünnepélyeken és fogadtatásoknál is erezhető volt. A különböző hemzetek delegátusai olyan |özömbösen mentek el egymás mellett, mintha nem is ugyanahhoz a konferenciához tartoznának. Az összetartozás es a nemzetközi szolidaritás szelleme nem valami sok bátorítást nyerhetett a konferencián. - Feltűnő jelenség volt, hogy maga a vendéglátó Anglia ' jóval tartózkodóbb viselkedést tanúsított, mint az előző konferenciákon. Henderson külügyminiszter és a sutherlandi herceg üdvözlő beszédein kívül csak Lord Cecil volt az egyetlen kimagasló angol személyiség, aki az általános vitában felszólalt. Hasonló ix.patartast tanúsítottak az amerikaiak, akik azelőtt a legmelegebb érdeklődtek az Unió iránt. Most csak egyetlen komolyabb amerikai felszólaló szerepelt. /Folyt, köv./