Napi Hírek, 1930. július/1

1930-07-15 [0230]

ék bolettatörvényről szőlő közlemény II. folytatása J Nem kell gabonajegy aáitén a buta, rozs vagy kétszeres utan sem,, amelyet a terneltf vánöMLes végett ad át a malomnak; azonban a vámőrlesből kapott lisztet a termelőnek eladnia nen szabad, k molnár a yamőrles fejében átvett gabona minden kilogrammja után 3 fillért tartozik íizetni a gabona ertekesitesenek előnozdi tására szolgáld alapoa. „ A bérlőt vagy a bérb

eadót illeti-e a szelvény? Buzaoan vagy rozsban megállapit ott nasaönbér eletén a törvény módot nyújt rá, hogy bérlő es bérbeadó egvmásjkozött a szelvénvre vonatkozólag szabadon negegy ehessen @k.,.A törvény azonban általában a bérlőt tekinti tormelőnek. nemiedig a bérbeadót, Ez annyit jelent, hogy amennyiben a bérbeadó es bérlője egymásközöt t misképen neg nen egyeznek, a bérbeadó a haszonbér fejeben átvett gabona mennyiségének megfelelő ' ga,bona negyet köteles megvásárolni s annak szelvényét köteles a bérlőjenek átadni. Mire való a gabonalevél? Aki a termelőtől gabonát vásárol, a szelvényt a termelőnek adja at. a gabonalevelet pedig negtartia. Ez a gabonalevel olyasformán tartozik a gabonahoz,, mint a narhalevel az állathoz. Ha a kereskedő a gabonát továbbadja, epugy veleadja a gabonalevelet is. mint az állattal a marhalevelet, csak epen hogy a gabonalevelet nem kell a vevőre átíratni, k gabonalevel árát természetesen mindig meg kell fizetnie a vevőnek, mert azt az eladó az árba be fogja számítani. Igy kis éri a gabonalevel a gabonát mindaddig, nig az vagy a nalomba kerül felorles végett, vagy a vámhivatalhoz külf öld rászáll itás végett. Ha a gabona a malomba kerül, a gabonalevelek a malomban maradnak összegyűjtve, s árukat a malom az eladott liszt érába számítja bele. k gabonalevel/ lisztet már nem kis éri, A malomnak másra, mint vamorlesre, gabonái evei nélkül nenjszabad átvennie a gabonát. Ha a gabona külföldre kerül,\a gabonr-jogv arát visszakapja az. aki a gabonát kolföldrc szállítja ki, amennyiben maga a tara elő kívánná a gabonát külföldre kiszállítani, megveszi,n gabonaj egyet, megtartja annak szelvényét, A grbonajegy árának megtérítését pedig ugyanúgy kérheti, mint mas kiszállító. Mi ,

a gazda haszna? A ga zda a gabona jegy révén 3 pengővel magasabb árat • kap ninden métermázsa buzaert, rozsért es kétszeresért, amelyet el^xi, Hyen módon mindenki élvezi a gabonajogy olonyet, akinok elojdó gabonája van. Eladó gabonája csak az egészen kisbirtokos gazdáknak nincsen, mert ezek csak annyi gabonát bírnak termelni, amennyi a háztartásukb-rn" szükséges, kz ilyen gazdáknak a gabonajegy közvetlenül nem jelent hssznot. Szert a törvény gondoskodik róla, hogy a legkisebb gazdákat nás módon kárpótolja. A gabona ertekesitesenek előmozdítására szolgáló alap,ugyanis kifizeti a föld adó iát minden olyan gazdának, akinek egy • köaseg határában csak akkora földbirtoka van. amelynek kataszteri tiszta jövedelme az 58 pengőt meg nem haladja. Hyenpődon mentesül az ado megfizetése alól minden olyan gaadfi, akinek q földadója 11 pengő 60 füleméi nem több. /Folytatása következik,/