Napi Hírek, 1930. július/1

1930-07-10 [0230]

T § P á r i s, iulius 10./Magyar Távirati Iroda/ A hagyományos julius 14.-i ünnepélyt a francia főváros az idén a rendesnél is nagyobb pompával üli meg. A szokásos katonai szemlét történelmi menet követi, amely Algir megnoditásának centennáriuma alkalmából a száz év előtti francia hadsereg emlékét idézi fel. A menetbon résztvevő csapatok egykorú viseletben vonulnak végig a város főbb vonalain, A meghívott előkelőségek körében jelen lesz a tuniszi bég is, • § S z 6 f i a, julius 10. /Magyar Távirati Iroda/ A Nézavissimost, a liberálispárt lapja. Liapcsev budapesti látogatását igen jelentős eseménynek tartja^ Megállapitja, hogy a Bulgária es több szláv állam, mint Lengyelország és Jugoszlávia közötti jóviszony nem lehet akadálya annak, hogy Bulgária és Magyarország között is a legszi-* vélyesebb viszony álljon fenn. Egyetlen ország sem tanusit annyi jo~ akaratot Bulgáriával szemben, mint épen Magyarország, amely minden más országnál jobban átérzi "3*

m Bulgária ügyének igazságát';

1 A lap megjegyzi, hogy Liapcsev látogatása annál jelentőségteljesebb, mert Burov külügyminiszter tudtával történt, aki Jugoszláviával szemben mindig a teljesítés politikáját követte, Liapcsev látogatása abban az időben történt, amikor gróf Bethlen István miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Magyarország kilépett politikai•izoláltságából és hogy Olaszország ós Anglia jóindulattal vannak iránta. A lap végül megéllapítja, hogy Liapcsevnek azok a Budapesten tett kijelentései, amelyekben a bolgár nemzetnek Magyarország iránti rokonszenverői beszélj teljes mértékben megfelelnek a bolgár nemzet érzéseinek, mm* ** — § S Z 4 f i a, juliusnlO./Magyar Távirati Iroda/ Liapcsev miniszterelnök budapesti látogatásával k apcsolatban al bolgár sajtó behatóan foglalkozik a magyar politikával ás a bolgár-magyar kapcsolatokkal. A kormánypárti Slovo rámutat arra, hogy a magyaromt és bolgárokat egyformán sújtották a békeszerződések és hogy mar •. ei€^ is Bulgária nagy rokonszenvvel viseltetik a temperamentumos magyar nep iránt. A lap kifejti, hogy a trianoni békeszerződésben Magyarországra mért büntetés annál igazságtalanabb, mert 1914-ben gróf Tisza István, a magyar politika akkori irányítója, a legerélyesebben tiltakozott a Szerbia ellen indítandó háború ellen. Magyarországot és Bulgáriát egyaránt hatalmas ás erősen felfegyverzett ellenségek veszik körül, akikbizalmatlansággal figyelik a magyar élet legcsekélyebb megmozdulását is. Ez a helyzet indította valószínűleg Bethlen István grófot nagy debreceni beszédének elmondására, amelyben a magyar miniszterelnök felvilágosításokat adott a királyság kérdéséről, amely valószínűleg fő tárgya volt a kisantant legutóbbi összejövetelének. A lap ezután ismerteti Bethlen miniszterelnök beszédét és megállapítja, hogy az bátorságról ás optimizmusról' 1 tanúskodik, de tanúsítja azt is, hogy a magyar politika erős kezekben van. Ez tette lehetővé, hogy Magyarors

zág/an

nyi csapás ellenére konszolidálódott a politikai és gazdasági helyzet, /on / ORSZÁGOS LEVÉLTÁR A lap végül a következőket irja: -^K. szekció .....,' Bulgáriában gyakran állítják oda követendő példaként a magyar politikát. E temperamentumos nép politikája telve van reális érzékkel, tapintatossággal és mérséklettel. Ezeknek a tulajdonságoknak köszönheti a magyarság, hogy a háború utáni zavaros idők veszélyei között is meg tudta, menteni az országot, Bethlen miniszterelnök beszéde a magyarság e kiváló tulajdonságainak ujabb bizonyítéka, Kívánatos lenne, ha Bt%ária c kö vetne Magyarország bölcs és nemes politikáját és ha a bulgarokat ugyanaz a, törhetetlen hazaiiasság hatná át, mint a magyarokat. De példát vehetünk a magyar nemzet . .'• ; józan fegyelnezottscgáről is.