Napi Hírek, 1930. július/1

1930-07-08 [0230]

Talán furcsa, hogy épen most érvényesülnek mindenütt olyan Qrőky.-. amelyek kulturális téren igy ekéznek" kikapcsolni azt, ami elválaszt és hangsúlyozni azt, ami közös s mégis természetes és könnyen megmagyarázható jelenség ez. A politikai harc, amely egy közös testben dult)" mindig az ellent éteket ^ hangsúlyozta. Ma. amikor Magyarors zég és Ausztria mint önálló terület áll egymás mellett, már a szomszédjog fogalmából nő ki a köájs megértés és a szükséges együttm unkáikod ás tudata, mert a régebben tulkönnyen mutatkozó gátlások automatikusan megszűntek. Bár egyes sajtóorgánumokban már nyilatkoztam utam céljáról, mégis ezelőtt a fórum előtt is szeretném röviden mégegyszer összefoglalni budapesti tartózkodásom okát és célját. Hogy az Ausztria és Magyarország közötti viszony barátságos jellegű, azt talán legjobban az a tény bizonyitja, hogy a két állam között már 1923-ban döntőbírósági szerződés létesült, amely úgyszólván perjogi menetét állapit ja meg esetleges vitás kérdések ki egy enlitósének. Az azóta eltelt évek folyamán magyar államférfiak nyugatra vivő útjukon újra és újra látogatást tettek Bécsben. Országuk vezető politikusai ismételten látogatást tettek a Ballhans-Platzon és engem igazán kellemesen érintett, amikor Walko magyar külügyminiszter ur átadta a magyar kormány meghívását s ezzel lehetőséget adott számomra, hogy ezeket a bécsi látogatásokat "hivatalos budapesti látogatás formájában vis zonozhassam. Már az imént hangsúlyoztam, hogy a-két országunk közötti viszony az őszinte barátság bélyegét viseli magán. Nem kell tehát semmiféle politikai meglepetéstől tartaii. Természetes azonban, hogy országuk felelős vezetőivel folytatott .Í megbeszéléseink során szóvátettük nemcsak az általános európai helyzetet, hanem az Ausztriát és Ma gr ar országot érintő valamennyi kérdést s megelégedéssel ismételhetem, hogy a megbeszélések egész területén egyértelműiielfogás nyilvánult mag. Magétól értetődő, hogy a két államira inkább mint valaha, azt keresi, ami egyesíti őket, anélkül, hogy figyelmen kivül hagyná, akár az egyik, akár a másik oldalon, azokat a természetes és szükséges célokat, anelyek az önállóság velejárói. Nem akarom azonban elmulasztani az alkalmat , hogy Önök előtt néhány szóval ne iellemezzem Ausztria kül- és belpolitikáját ÍS# Az osztrák külpolitikának < a legutóbbi esztendők során ismételten azt a s 23mrehányás t tették, hogy bizonyos fokig passziv. Ezt_a szemrehányást nem fogadhatom el, mert Ausztria épen ebben az időben,azzal volt elfoglalva, hogy keresztülvigye állampénzügyi szanálását. Épen ebben a munkában azonban kiderült, nogy a szükséges refoimmunkát, amelynek nemcsak politikai, hanem erősen gazdasági jellege is van, uira és újra politikai véletlenek zavarták és fenyegettek. Az osztrák közvélemény nagy része ezeketa gátlásokat a : . v '- - ' a túlzásba vitt parlamenti demokráciának tulajdonította, ahogyan az az összeomlás után közvetlenül következő időben. 1920-ban létrejött alkotmányban kifejezésre jutott. Az 1920-as szövetségi alkotmány' magánviselte a tisztán parlamenti demokrácia minden is merte tője lét. A parlament tekintélye kétségtelenül a lakosság széles köreiben csökkent. A közvélemény, bizony ár a nem egészen indokolatlanul, a közélet nem mindig "' örvendetes bizonyos jelenségei miatt leginkább a pártállamot hibázta tte , a tisztán parlamenti demokrácia rendszerét, ahol hiányzott a lehetőség, hogy az esetle g csütörtököt mondó parlament feladatait más fórum végez® el /Folytatása következik./ ORSZÁGOSLEVÉI