Napi Hírek, 1930. július/1
1930-07-06 [0230]
Sokan szolgálák Magyarországon §zt a "beállítást, hogy ezt a krízist könnyű lőtt volna elkerülni és hogy ezért a magyar kormány a felelős, mert rendelkezésére állanak azok az eszközök, amelyeknek segítségével egyik napról a másikra ezt meg lehet változtatni. Aki tárgyilagosan nézi a világ mai helyzetét az igazat fog nekem a,dni akkor, amikor azt mondom,hogy egy világ gazdasági krizissel szembon mLu -: csak tiz - husz százalék erejéig vagyunk képesek segítséget nyújtani, A magyar kormánynak mindent el kell követnie,- hogy ezt a 10, husz százalékos enyhítést a magyar gazdasági életnek nyújthassa. liilyen eszközökkel dolgoztak ellenünk az utóbbi időben ? Azt mondták,hogy nincs gazdasági programunk és ez is egyik oka a gazdasági krízisnek • Hát én Önökre hivatkozom, akik előtt két esztendővel ezelőtt itt Debrecenbe fejtettem ki egy gazdasági programn elvi nagy vonásait, amely gazdasági programmot ki egészítet tek azóta a magyar Pénzügyminiszternek, a Földiái vei ésügyi Miniszternek és a Közgazdasági Miniszternek^ nyilatkozatai a nagy nyilvánosság előtt, amelyek részletekben fejtettek ki égi"- a prograramoÍL és az ennek erdekében szükséges teendőket. Azt mondták,hogy nem teszünk semmit a mezőgazdaság érdekében, de ugyanakkor leoaepültók cs lekicsinyelték minden lépésünket, amelyet a magyar mezőgazdaság érdekében tettünk. Krokodilus könnyeket sirtak a mezőgazdasági válság miatt és amikor utoljára • törvényjavaslattal jöttünk, amelynek segítségével legalább a buza és rozstermelő gazdaközönség helyzetén könnyíteni tudunk, akkor egyszerre felfedezték a maguk lelkes szivét a magyar fogyasztó iránt , aki nem bírná el azt a terhet, hogy a magyar mezőgazdának segítséget nyújtsunk. Azt mondják,hogy a gajfcdasági krízisnek a nagy költségvetés az ok$,, cs az , hogy a takarékossági szempontokat nem vettük figyelembe. Már rámutattam arra hogy a háború óta a nyugati államok milyen arányban növelték büdzséjüket. Nem önszántukból, hanem kényszerűségből. Nál\unk is ugyanaz a helyzet, méBt hiszen a háború óta állandóan szaporodtak a magyar állom terhei, Elég ha rámutatok a szomszéd és az elcsatolt területekről ide özönlött magyar tisztviselőknek a nyugdíj terheire, akik egyedül 80 - 90 milliónyi összeggel terhelik a magyar költségvetést. Vagy voltak a hbVboru előtt rokkantak, hadözvegyek^ hadiárváky fifem volt e szükséges h&gy a népjólét. mÍBctezter a háború utan fokozó ttab mériácben gondoskodjék közegészségügyi viszonyaink megjavításáról, mett hiszen a háború alatt elcsigázott és kiéhezett magyar nép közegészségügyi viszonyai lényegesen megromlottak. Vagy nem volt e szükséges,hogy a Kultuszminiszter támogassa és kiépítse a vidéki egyetemeket. , * L háború végén a forradalmak alatt tapasztaltuk, hogy a nagy vizíelyü Budapest, amelyben centralizálva van kultúra , • gazdasági élet, adminisztráció$Kp pilitikai élet, egészségtelen állapot^ mert ha Budapesten a Kossuth IQJ es uccán egy kézigránátot feldobnak, akkor felfordul ax egész ország, ha nincsenek vidéki centrumako Szemrehányást tesznek azért, hogy külföldön Kultuszminiszterünk magyar kollégiumokat állított fel. Hát maradjunk a kultúrában az egyoldalú német orientációban ? / folytatása következik /