Napi Hírek, 1930. július/1
1930-07-01 [0230]
§ D ö m 3 ö d, július 1, Az 1878«-:. .i árvizet köv/ető ^ben a törvényhozás a SoroksáríJDunaágat elzárta a Pesterzsébet határában levő Gubacsingattál, azérTw. . •, hogy a Na{;y-Dunaágban, a Gellérthegy irányában, a Dunafenékben levő emofaedóst az oda iranyitott naf yoob viztömeg elmossa és ne fenyegesse az e részen gyakran bekövctezett • fenékig való* befagyás árvízzel a fővárost, f _ Az elzárással a Soroksári-Dunáé^'mentén levő községekot a vízi úttól*, s egyben fejlődésüktől is elvonták. Később, az elzárás acgtörténtc után Jöttek ra, hogy a Gellért-hegy irányában levfr medermagaslat a hegy szikláinak a nyúlványa, s ezt nem moshatja cl az oda iranyitott t nagyobb viztömeg. Tehát a kitűzött cél elérése nélkül zárták lc a Dunaag mentig községeket a viziuttól és fcilődéstől, A medermagas latot; robbantással] kellett • eltüntetni. Qfyt 1879, óta, tehát több mint ötvon éve kélkülöztc ós^vis?zavarta a hajózást a Dunaág montén fekvő sok fojlődósképcs község, A törvényhozás még a világháború kitörése előtt elhatározta a Soroksári-Dunaágnak újból hajózhatóvá tótelét. . , A f ~lső elzárás kö? vetkoztében a Dunaág eliszaposodott, vize hajózásra sekély lett a felső szakaszában. Nevezetesen a Soroksárí-Dunaág a felső szakaszában az elzárás előtt is keskenyebb volt, mint az alLÓ szak^sza.%1848, évig a fő hajózási vonal Tasstól Szigctszontmiklósi^ nem a mosta.ni Nagy- Ounaág•>.ban volt, hanem a Soroksári- unaágban. a ^scpelssigcten-át • nagr csatorna vezetett a Sorokáári^Dunaágbol a Kagy-Duna ágba, így" 1848,-b?n a Magyí.ror sz ágot megszálló orosz csapatok is a Soroksári-Dunöég alsó szakaszában hajózta! végig a Dunán s a dunaágmonti legnagyobb községben, Dömsödön, ki is kötöttek. Még emlékezetben él Dömsödön az orosz hadsereg • átvonulása a Dunaágban. A háború befejezése után megkezdődött a Soroksári-Dunaág hajózh; tóvá tétele az e célra felállitott kormányhivatal: a Budapesti Kereskedelmi és Ip;^ri KikiJtő KormánybiztosLág vezetése mellett, A hajófhatóvá tétellel egyidejűleg a kereskedelmi, kikötő épitése is megkezdődött, mely összefüggésben van a Soroksári^unaággal is, A Dunaág vizét . felső szakaszának eliszaposodása miatt duzzaszíani kellett. A Dunaág felső torkolatánál, az összekötá ha vasúti hidnál, valamint az alsó • torkolatánál, Tasinál egy-egy kamarazsilip duzzasztja a Dunaág vizét, Mindkét zsilignél hatalmas vízi turbinát is épitettek, villanyáramnak olcsó vizi erővel való termelése érdekéből. Ezek a nagyszabású munkálatok mintegy tiz évvel ezelőtt kezdődtek ás most befejezést nyertek, úgyhogy a Dunaágban a hajók ismét közlekedhetnek. E: . haiózási"vonalon már hajózási vállalkozó is van-, vitéz Pöldváry János pesterzsébeti gépgyáros vállalata £ezdi meg a hajózást, Gseocl nevü motoros hajójával, mely 400 személy ^teher-* "járu tefof adására alkalmas, «. termes hajó, I, és II. osztályú tormeakel és fcólzotekkcl.*E ' hajó Budapcst-Forcno József hid ás v Dömsöd^"Potőfi-fürdőn pedig moderro, nagy strandfürdő, üdülő és szőrtelen várja a kirándulókat. E hajózással a vízi kirándulóknak is uj utvoiaL nyílik meg. Nevezetesen a kirándulók iöhütnek L felé a Nagy-Dunaágban, Tassnál a zsilipnél átjönnék a SorokvM-Dunaágba, azon alló vizben feleveznek a Petőfi fürdőig, ott kihajóznak és csónakjaikat a rendszeres hajójárat hajójáial felvitetik Budapostre. Ily>módon az evezőjtsők kirándulhatnak J w<t, hogy sehol sem kell folyó-vizzel szemben, felfelé ovozniök. /MTI/
