Napi Hírek, 1930. július/1
1930-07-05 [0230]
§Belgrád, julius 5,/Avala/ A tegnapi minisztertanácsról kiadott hivatalos jelentés még a következőket mondja: A minisztertanácson a következő határozatot hozták: A nemzeti programot az uj kormányzatban a király két történelmi aktusa határozza meg, amely a jugoszláv királyság nemzeti életének és fejődésének alapját alkotja, Ezek az rr 1929 január hő 6.-ról kelt királyi kiáltvány ás a királyság ujabb elnevezéséről szóló 1929 október 3.-ról kelt törvény. Az ország közigazgatási felosztása bánságokra eltüntette a történelmi határokat, amelyek akadályozták a nemzeti egység megalakulását és kifejlődését, A bánságok*'i közigazgatási egységéé/.* •, amelyek saját gazdasági életüket élik. A bánságokról szóló törvény alapja a következő elv: Egy nemzet és egy nemzeti érzés a sajátságos hagyományok figyelembe vétele mellett a nemzeti egység szolgálatában,l&£tuX<**Jfa A király történelmi jelentőségű nyilatkozata párancsolólag megszabja a kormány munkásságának irányelveit és feladatait. A mai kormányzat alapelve lehetetlenné teszi, hogy a politikai pár-ö tok résztvegyenek az ország kormányzásában, mert ez nem vezetne másra, mint a nemzeti egység, és az állam életének veszélyeztetésére* Ennek következtében ezek a pártok nincsenek többé és sohasem támadhatnak fel a régi alakban. A minisztereket a király nevezi ki és a miniszterek mint egyéniségek lépnek be a kormányba, nem pedig mint politikai pártok, vagy felekezeticíhelyi csoportok képviselői. A miniszterek es az adminisztratív szervek az egyedüli fírei a nemzet érdekeinek és az államot pártérdekeken ás egyes vidékek kicsinyes érdekein felül álló törvényekkel kormányozzák. A királyság adminisztrációját felosztották nyolc bánságra. Ezek feladata az egységes adminisztráció kiépítésén dolgozni. A kormány elvárja, hogy a báni tanácsok-ui tagjai hiven szolgáliák majd a nemzeti eszmét es az állam érdekeit. A törvényhatóságok mostani formáját fenntartják. Jugoszlávia minden polgárát át kell hogy hassa a nemzeti szellem, elsősorban a jugoszláv ifjúságot, amelyet ebben a szellemben kell nevelni az elemi iskolától az egyetemig. A jugoszláv szokolszervezetek erősen nemzeti jellegükkel kiegószitik a tömegek nemzeti nevelését. Az államban mindenki szabadon gyakorolhatja vallását ós minden vallásfelekezet szabadon fejtheti ki erkölcsi misszióját. Ugyanúgy minden humánus, kulturális, gazdasági ás intellektuális törekvés számithat az állam támog:. tasara, ha a jugoszláv nemzeti oszmát szolgálja. /MTI/
