Napi Hírek, 1930. június/2

1930-06-17 [0229]

L § L o n á c r. ? junius ír, /Ma£ya>-Távirati Iroda/ , .Gráf Bethlen miniszterelnök ma fogadta a bel- és Külföldi lapok tudésitóit és előttük behatóan ismertette Középeurópa helyzetét és a magyar kormánynak ebből folyó külpolitikáját. Mindenekelőtt megemlékezett azokról a történelmi kapcsolatokról, amelyek Anglia és Magyarország köz öt t a múltban fennállottak és a jelenben is megmaradtak. így kiemelte, hogy Angliának úgyszólván döntő szerepe volt 1923-ban és rH\3 1924-ben Magyarország gazdasági ujjáépitésében. Rámutatott arra, hogy Anglia a legutóbbi hágai és párisi konferencián is támogatta a magyar Kormányt a magyar nép jogos érdekeinek megvédésében és hangsúlyozta, hogy ezért az Angol Birodalom kormányának Magyarország háláját tolmácsolta. Ezután ismertette azokat a részint átmeneti, részint állandó jellegű gazdasági nehézségeket, amelyek Középeurópa konszolidációjának útjában állanak'.'Kitért e tünetek indokolására es azokra a veszélyekre, amelyeket-a'-'jelenlegi helyzet magában rejt. Nem hiszi," hogy Középeurópa gazdasági helyzetét komolyan javítani lehessen, amig annak előfeltételei nincsenek megteremtve. Ezek közé az előfeltételek közé számitja többek között a kisebbségi kérdés kielégi tő megoldását. Rámutatott arra a nyilvánvaló tényre, hogy a Nemzetek Szövetsége igazzal teheti a legnagyobb szolgálatot a békés-fejlődés eszméjének, Ea a kisebbségek jogvédelmevei komolyan foglalkozik. Kijelentette, hogy a magyar kormány a maga részéről mindent megtett és még meg fog tenni, hogy e kérdés rendezését az összes eraekelt államok részére ne csak megkönnyítse, de egyenesen kivánatossá tegye. Annak a véleményének adott azonban kifejezést, hogy a magyar kormány erőlködése csak akkor fog célravezetni, ha a kisebbségi kérdés rendezésére irányuló törekvéseiben a világ népemnek egyöntetű erkölcsi támogatását élvezni fogja. Ezután hangsúlyozta a miniszterelnök, hogy Európakomoly és tartós rekonstrukciójának a kisebbségi kérdésen kivül még más, sokkal súlyosabb természetű akadályai is vannak. Ezeknek elhárításához szükségesnek tartja hogy mindazok'a népek össze fogj ankk, amelyek azt a politikai alapelvet tettek magukévá, hogy a békés fejlődés eszközeit minden kérdésben és minden téren meg kell teremteni. Azok az akadályok, amelyek jogi természetű viták formája ban merülnek fel, elintézhetek a döntőbíráskodás utján. Magyarország a " békeszerződés aláírás ota külpolitikájának tényleg tengelyévé tette- a döntőbíráskodás elvét. Számos döntőbírósági szerződést kötött és ezenfelül a legelső államok között volt, amelyek a hágai Állandó Bíróság vagylagos záradékát aláirtak. A döntőbíráskodáshoz való ragaszkodás kézzelfogható oredmennyel ísjárt. amig legjobban igazolt a legutóbbi hágai és párisi tanácskozások kimenetele. • , . Aggályosnak tartja azonbr-n a miniszterelnök,'hogy megoldatlan a politikai természetű viták eldöntésének problémája. Annak a szilárd meggyőződésnek adott kifejezést, hogy a haladó és építeni vágyó Európa erre is meg fogja találni a megfelelő megoldási módot. Ez azonban a magyar kormány felfogása szerint epen olyan élő és praktikusan alkalmazható valóság kell hogy legyen, mint a döntőbíráskodás a jogi természetű vitákban. A magyar nep_ teljes erejével közre akar müködnei egy feltétlenül hatékony s annyira szükséges módszernek a megalkotásában és kiépítésében. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR /Folyt. kÖV./