Napi Hírek, 1930. június/2
1930-06-28 [0229]
T§ P á r í s, junius 3?./Magyar Távirati Iroda/ A T cmps . "A fasista hadjárat Franciaország ollón" cimmol vezércikkben foglalkozik Arnald Mussolininak a Popolo d>Italiában megjelent cikkével. A 1 cikk - irja a xemps - arra törekszik,hogy megfordítsa a szerepeket, másra hárítsa at a folelősségot és igazolja azokat a harcias beszédeket, amelyekot Mussoü m az utóbbi idobon Livornoban,Firenzében és Rémában elmondott. Az egész .• világ tudja hogy Franciaország békét akar, Bevezetto az egyéves szolgálatot, elfogadta a kötelező döntőbiráskodást és minden erőjével azpn van,hogy a t háborus viszályokat megakadályozza és az erre szolgálé intéz menyeket minél je" bban terjessze. Franciaország békopolitikája annyira nyilvánvaló, hogy semmiféle 'mesterkedés sem hitetheti el az ellenkezőjét a nemzetközi közvéleménnyel. A lap határozottan megállapít ja, hogy Franciaországtól'teljesen távol áll az a szándék, hogy Olaszország ellen fogyovrkozzék. Fronciaor** szág nom támaszt Olaszországgal szemben semmiféle területi vagy egyéb igényt és háború esetén nem is látná semmiféle hasznát az esetiekes közbelépésnek. Az Olaszország elleni háború a loghiábavalóbb, a legkeptolonebb és epon ezért.alegbünösebb manőver lenne. X két ország között most » nincs is semmiféle olyan ellentét, amely komolyabb viszályt okozhatna,, A fasiszta sajtó ádáz támadásai különös ellentétben állanak az olasz hivatalos köröknek azzal a többször nyilvánított óhajával, hogy 1 meg akarják könnyíteni a Paris és Róma közt felmerült kérdések rendez ését. Sz a hadjárat sajnálatosan befolyásolhatja a két nép viszonyát, holott a franci ákat és az olaszokat minden körülmény arra utalja, hogv egymással barátságban éljenek és egymást megértsék, R t § R ó m a , junius 2B,/Stefani/ A Tribuna a párisi Tempsnek a fegy ver kezesről tett kijelentéseivel " tt polemizálva vezércikkében a következőket irja: »„,,., .. *Annyi . • bizonyos, hogy a genfi leszerelési bizottság tanácskozásainak előestéjén folytatott francia fegyverkezés nehezebbé tette gazdasági téren is azt a sokat emlegetett szolidaritást,.amely több szempontból hasznos lehetne és annak megvalósulását messzire kitolta. Ez a fegyverkezés arra is alkalmas, hogy kiélezze a szociális clegületlenség állapotát, ameLyndc leküzdésén- mindenütt a legnagyobb erőfeszítéssel fáradoznak • A Giornale d'Italia szintén vitába bocsátkozik a Temps^ cikkével s a kővetkezőket irja: A íemps ne állítsa, .hogy Franciaország leszerel. Franciaország megsokszorozza fegyveres erejét. Mi nem vádaskodunk^ csupán megállapítjuk ezt a tényt. Ennél az oknál fogva Olaszország agy latja, hogy szintén kénytelen haderejét növelni. A mai minisztertanács érdeklődéssel várt határozatai a francia magatartás következményei és csak az ott mar befejezett tények nyomán járnak. Céljuk az. hogy az egyensúlyt újból helyreállítsák, vagyis, hogy a francia fegyverkezés és a mai olasz fegyverkezés közötti aránytalanságot csökkentsék. Ez az aránytalanság valósággal szédületes, ha Franciaország katonai szövetségeseinek fegyveres erejét^is számításba vesszük, már pedig e szövetségesek egyike-másika Olaszország határain áll. Olaszországnak nincs katonai szövetségese és nem is folytat államblokk-politikát. M > i -i ~ i A lap befejezésül kijelenti, hogy Olaszországiak figyelemmel kell kisérnie Franciaország szárazföldi, tengeri és légi fegyverkezésének fejlődését és állandóan rajta kell tartanba szemét Franciaország egész politikai és katonai rendszerén, amelyet Európában létesített, hogy a szükséghez képest védelméről gondoskodhassak, Sz a határprobléma az^)laszor T szág ós Franciaország közötti katonai yiezonyrél folyé vitának. Ha a párisi Temps azt állítja, hogy a két ország között nem lehet konfliktus anyag és hogy Franciaorsz& g/es . szövetségesének felelős tényezői minden vonatkor. zásbarT tisztázni tMf kívánják Olaszországhoz való viszonyukat, ugy kijei enthetjük, hogy nálunk mindig őszinte és lelkes közreműködésre szarni.hatnak./MTI/
