Napi Hírek, 1930. június/2
1930-06-26 [0229]
^SttfJ-a MÍQd.a.r\ jog_ |e.<> tar> t&sj6.v CÍÍ • Kí ztrat aak tZjkmteadá • Házi /okyzoro/ltáy- S>(5íí3Si) 5. * magyar Távirati Iroda jelenti: Aíelsőház közjogi és törvénykezési bizottsága csütörtökön délután Juhász Andor elnöklésevei ülést tartott, amelyen a törvénykezés egyszerűsítéséről szélé törvényjavaslatot tárgyalta. 1 kormány részéről Zstvay Tibor igazságügyininisz ter volt jelen, A bizottság a javaslat előaddjául Osvald Istvánt választotta megcJAz előadd beható* ismertetése után elsőnek Papp Jdzsef szólt hozzá a javaslathoz. Szerinte az a törvényjavaslat csak egy láncszem abban a programban, amelyet az igazságügyminisz ter az egyszerűsítés céljából megállapított. Ismerni kellene tehát a békebiró-intézményről beadandó törvényjavaslatot és azt a rendeletet, amely az értékhatárokat megállapítja. Felhívja a miniszter figyelmét, hogyjha az értékhatárokat erősen felemelik, sok járásbirósági perben egyáltalán nem lehet felebbezni; ha a törvényszéke k mint felcbbezeei bíróságok ítéleteinél erősen fe\lemelik az értékhatárokat annyi külön jogterület lesz, mint ahány törvényszék van;ha magasra teszik a községi Qirői értékhatárt, igen sok pert vonunk el a rendes bíróságok juriszdikciója alól s ha erősen felemelik a járásbíróságoknál a perbeli értékhatárt, szem elől tévesztjük^ hogy ezek a perek visszakerülnek újra a törvényszéki.ez jpint felehbezési bírósághoz, ahol majd három bírónak kell velük foglalkozni. Az értékhatárok megvonása a törvényhozás hatáskörébe tartozik, nem rendeleti utrar\ LA törvényiavaslat nagy nyugtalanságot keltett gazdasági ós ügy&édi törökben egyaránt, mert minden törvény kezesi egyszerűsítés bizonyos munkaalkalmak megszükitésével vagy megszüntetésévei es a meglévő garanciák lefokozásáyal jár. Az aggodr Írnak lassan és fokozatosan megszűntek, mert az objektív kritika világánál a miniszter loyalisan meghallgatta a minden olcalról jövő panaszokat és nejüj zárkózott el egyes javaslatok és módosítások elől. r A törvényjavaslat célja a bírók tehermentesítése. Ha ideig-óráig az eljárás rövidebb és olcsóbb is lesz. ha. a birói és ügyvédi kar megleszitett *rőW azon lesz, hogy az Ítélkezés mai nívója fentartassék, mégis félő, hogy a törvényjavaslat gyökeresen nem fogja a meglevő bajokat orvosolni, hiszen az utolsó 10 éven belül több egyszerűsítési reform volt ugy a polgári, mint a büntető-törvénykezésben s ma ott^ tartunk, hogy uj, erőssbb egy szerüsitésre van szükség. A birAk tehermentesítése csak akkor lesz véglegesen elérhető, ha megszabadítjuk a bíróságokat a perenkivüli ügyektől s ezeket ügyvéd-köz jegyzékre bizzuk. A törvényjavaslatnak vannak rendelkezései, amelyek eredetileg is hasznosak voltak, sürgősség esetén kivül is lehet a perfelvételi határnapon az ügy érdemében tárgyalni, a szegénységi iog refornuItatott. Itt fellivja a szónok a miniszter figyelmét, jsjogy a budapesti kamara az utolsó tiz ívben 51993 esetben rendelt ki ingyen-védőket, illetve pártfogó ügyvédeket*. Díjazást kér a szegény védők részere. Voltak azonban a törvényjavaslatnak illetve a tervezetnek oly rendelkezései, amelyek hadilábon állottak a mostani 3ljárás alapelveivel, de részben ki lettek javítva és viszonyba hozva a mái •aljárassal. 3zzel a törvényjavaslat méregfogat kivették. Varnak még ma is oly rerdelkezések, melyek aggodalommal töltik el a jogász lelkét.Főleg kifogásolja a törvényszékeknél az egyes birói rendszer fen tartását, sőt a büntetőeljárásban a kiterjesztést is es azt, hogy a királyi ügyésznek tulhatalmat id a törvényjavaslat, * házassági perekben kifogásolja, hogy a házasságvédők n nem élhetnek felebbezéssel és hogy a meghatalmazáson a fél aláírását közjegyzőnek kell hitelesíteni. Reméli, hogy az értékhatárokat mérséklettel és az ügyvédek érdekére való tekintettel fogják megállapítani. A törvényjavaslatot részletes tárgyalás alapjául elfogadja és kéri a minisztert, hogy az ügyvédi kérdést mielőbb megnyugvásra oldja meg. Bernáth Géza aggilyát fejezi ki a javaslat ama rendelkezései miatt, hogy a . Kúria teljes ülése döntsön az eljárási szabályoknak, rendele* teknek az igazságügyriiniszter által egységes szerljezetbe foglalandó összeállításának törvényességéül. A községi jegyzőnek a peres eljárásban való közreműködését is aggályosnak tartja, kifogasolja az egyesbirói intéztényt. A szóbeliség es közvetlenség kizárását foglalja magában a íavrslat 40 §-a. A vádtanáes intézményének fen tartását és az ügyvédi létszám korláto zasát tar t j a s z ük s cgesne k. . , ORSZÁGOS LEVÉLTÁR . . ... /folytat.következik/ —É"" 6 "
