Napi Hírek, 1930. június/1

1930-06-03 [0228]

/Grandi beszédének KSInadik folytatása./ 1, A londoni paktum 13. cikkelye, amelynek végleges elintézése neg késik, az 1919*-i Bon^n-Pichon egyezmény ellenére, 2. a tuniszi egyeznenvek, amelyeknek egyik állomása volt Barrere francia nagykövet 1918. szeptember 9.-i jegyzék© és egy másik jegyzék, amely megállapította 8 kérdés kereskedelmi és gazdasági vonatkozásait. Tüzeket az olasz-francia tárgyalásokat, amelyekre! sok mindenféle legenda kelt szárnyraf^ult ev szeptember héhapja éta tovább szőttük. Francia részral ajánlották az akkreditált diplomaták utján yaló tárgyalást, az e kérdéseknél fontosobb tengerészeti megegyezésre vonatkozóan pedig az egész kérdés uj átvizsgálását. Grandi nagy érdeklődés között folytatja erre vonatkozó nyilatkozatait: A szenátusnak tudomása van azokról az önkényes kombinációkról, amelveket az a körülmény ^provokált, hogy az olasz kormány _ .. megvalósítja ezidei hajóépítő programját, Ez a program, miként^ azt mindenki a világon tudja, csupán követi a francia programot, hogv biztosítsa az egyensúlyt, Olaszország vezéreszmójéU Mussolini formulája két alapvető""elvét tarV* talmaz: egyensúlyt ós csökkentest, Hiven ezekhez a vez«relmekhez, Olaszország hajlandó akór bejelentett hajóépítési programjának felfüggesztésére is, akár,az 1930. évben is, ha Franciaország nem valősitja meg 1930.-i hajóépítési programját. Tekintve,a két tengorészet helyzetét és összetételét, világos, hogy ilyen intézkedésnek az olasz tengereszeire aránylag nagyobb kihatása van

% mint a francia tengeroszétre. A tárgyilagos n3mz)tkozi közvélemény, látva ezt a kristálytiszta helyzetet, t meg tud jármaid állapítani, hogy Olaszországnak őszinte a lefegyverzési szándéka és hogy a bókerontás vádjai alaptalanul 4

i!.*:dtí\*:ni éri. f . y Beszédének második részét Granqi/a Nemzetek Szövetségének szentelte. Meleg szavakkal szól^Scialójáról, 'aki eddig Olaszországot mindig méltóképen képviselte, és hangoztatta, hogy a fasiszta kormány Genfben ugyanazon a vonalon kivan haladni» nint'eddig. Kifejti ^azután, hogy a "Covenant" organikus egész, amelyhez csak a legnagyobb óvatossággal lehet hozzányúlni, Olaszország népszövetségi akcióját a nepszö-, vetségi megállapodások betűjének és szellemének tisztelete, a realitások megérzése es a minden egyes tagállam szempontjai iránt érzett nóltányos megértés, vezérli. Csak így lehet a teljes egyenlőséget és^az államok, szuverén jogait egyaránt biztosítani. A háború megelőzésének és a penzügvi segítségnek Genfben most tárgyalt kérdéseivel kapcsolatban uira világosan látható volt a két különo9ző felfogás: az egyik arra törekszik, hogy kötelezettségekkel, ellenőrzésekkel, szankciókkal merev rendszert, jogi biztonsagot teremtsen a népszövetség garanciájával, a másik, ezzel ellentótben, a biztonság garanciáit az egyessegok-.ány politikai és erkölcsi elveinekrminól hathatósabb érvényesítése- j§ tői, főleg pedig a !&" _ és a döntőbíráskodás érvényesülésétől, várja. Grandi ezután analizálja a biztonság, döntőbíráskodás, iQftmXső 3 . fogainait. A biztonság ne legyen "eszköz", hanem "a cel", S amelyet a let '.^utján kell elérni. A miniszter szerint a logikus sorrend a következő: lel . . döntőbíróság, biztonság. A mi- 1 niszter szerint azok, akik á\ Nemzetek Szövetségéből az államo«k felett álló merev mechanizmust akaróak gyártani, azt az aggodalmat ébresztik fel, hogy Genfben a heVoru instrumentuma alakul ki az alt alános béke instrumentauma helyett. /"TI./