Napi Hírek, 1930. június/1

1930-06-15 [0228]

Én nint népjóléti miniszter, csak azzal a feltétellel járultam hozzá a kormányban ehez a javaslathoz, hogy a magyar szegény ember kenyerét pedig nem engedjük megdrágítani. - Férfiasan és'magyar módra szembenézve állunk viszonyban egy-r mással kormány es nemzet,. Tudom, hogy nincs ezen a világon felelősseggel megterhelt^ernber es sohasem volt, aki azt mondhatná magáról, hogy sohasem hibázott es amit cselekedett, jobban nen lehetett volna tenni." En sem mondón ezt, sőt elismerem, vannak dolgok, amelyeket most már tapasztaltabb ésszel én is máskép csinálnék, ha megvolna rá a lehetőség.,De ugyanazzal a nyíltsággal, mint beszédem elejéin, kiáltom bele polgártársain lelkébe őszinte szavamat: Emberek/a kezünk tiszta! Fen tapad hozzá semmi! Senkinek vére. senkinek aranya, senkinek könnye, senkinek, árvának, özvegynek^jogtalanul elvett vagyona! Testvérein/a lelkünk tiszta! Patyolataiehér, s ki merjük teregetni a nenzet elé, hogy belenézzen! Nézzetek bele lelkünkbe, az ország vagyonát kezeljük, de " egy fillér abból a mi kezpnkhöz nen tapad. Kezeltem az Özvegyek és árvak ügyet, de készakarva senkinek könnyét ki nen ontottan es mindenkiét letörölni akartam. Es ha van bűnös ebben az országban azért, nert vannak éhező, rongyos és elhagyott emberek, rne^-t vannak gondozatlan/ beteg emberek,, sirő emberek, azért ón egymagamban es a kormány nem vagyunk felelősek. Ezért felelős az/e^ész nemzet, a trténeién, amely megnyomoritott bennünket. In bizorrnz Isten irgalmas igazságában, abban, hogy Isten érzi a történelem felelősségét mindazért, ani velünk történt." és a felXelősséget érzényesiteni is fogja azokkal szemben, aki ránkhozták a nagy országvesztést, amelynek minden nyomorúsága beárnyékol bennünket. , - En könnyítetten lelkenen

> és belenózten a-ti lelketekbe is. Tí hallgató, naga tokba néző, gondolkodó emberek vagytok, A nagyar rabé r keveset beszél, de annál többet gondol. Beveszi a lelkébe a gondolatot, na jónak tartja - nehezen de ha egyszer bevette, akkor nem' is ereszti ki onnét. Nem könnyen lelkesül, de-ha egyszer megszeretett valakit, azt tudja őszintén és kitartóan szeretni. JErre építjük ni a jövendő boldogabb magyar sors politikáját és erre épített a ti képviselőtök is, aki nem azért kritizál és nem azért beszel, nert okvetlen beszeln^hnem nert érzi veletek szemben való felelősségét. Belső lelki szükségét érzi annak, hogy panaszaitokat és igazatokat megmondja. Neki igaza van, csak ott lehet beszélni és kritikát mondani, ahol lehetIsmerten olyan pártvezetőséget, anely nem tűrte el az őszinte beszedet,* imlekszen még arra, amikor 1919-ben Sümeg piacán a kommunista népbiztos az összeparrncsolt gazdakrieljtt kezdte hirdetni a népszabadságot. En is ott álltam a nép között elrejtve, A szabadságról beszélt s közbejtalált szólni egy szegény, őszhaiu gazdaember és azt mondotta, hogy az a sza-' bad^ság, amit maguk hirdetnek, csak a maguk szabadsága, de nen a mienk. A következő pillanatben puskatussal vertek szót bennünket, azt a szerencsétlen öreg gazdát pedig holtraverték. 'r^üMaS" - Ez volt a n£g); szabadság. .Akkor én, szegény menekült, bujdosó, ökölbe szoritttan kozen és azt mondtam: Maid csak negdől ez az uralom, amely nost rajtunk ül szennyes pribékjeivel, s ha majd negint nemzeti és keresztéamézben lesz a csendőr puskája, nen fogom tűrni, hogy egyetlen ember ezek közül r kommunisták es szociáldemokraták közül csak pisszenni ismerjen. / • / Vége következik./