Napi Hírek, 1930. június/1

1930-06-15 [0228]

- A gazdisági élet olyan, nint a sánta enber, akinek egyik lá­ba rövidebb, a másik^hosszabb.Ha a gazdasági éeetnek egvik lába rendben van, ertem az ipart és a k.reskedelemet, a másik azonban,a mezőgazda­sági termelés rövidebb, hiába parancsolná a kormány a gazdasági életnek, hogy járjon egyenesen. Azt mondaná; Ben tudok; -vagy egyik Iában rövidítsetek a nasikhoz, vagy a násikat egyenesítsétek a hosszab­bikhoz. Kár nost a kömény nen vállalkozik arra a nészárosnesterségre, hogy az egészségesen nőtt lábat leamputál ja, tehát csak a másik ut marad hátra, a megrövidült lábat, a mezőgazdasági termelést kell ki­egyenesíteni . ^/Kérdezhetik tőlem, vaijon eléri-e a kormány ezt az ered­ményt a gabonaárának szabályozás£val? Evvel egyedül nem lehet elemi, A mezőgazdasági termelest valan£_ jövedelmezőbbé tudjuk vele te."ni, fogyasztóereiet emelni tudjuk, S'ennek révén természetesen javul az ipar es ,a kereskedelem boldogulása is. Ez az eszköz azonban egymagában nem " elégséges arra, hogy rendbehozzuk a gazdasági élet sántitasát. Mert ért­sünk szót. A termelőnek nem okvetlen az a vagya, hogy minél tobb pénzt kapjon a búzájáéért, hanem az, hogjjpuzáiának ara aranyban legyen azok­nak,a cikkeknek árával, amelvot neki .Kell vásárolnia,* Itt azonban már áttér a kérdés a nagy gazdaságpolitika t-rére. az egész grzdsági elot átszervezésének terére. A gazdasági életet kell egyensúlyba hozni, át­szervezni. Az, ani,az iparban történt, nagyon helyes, A helvzet azonban az, hogy tulajdonképen a mezőgazdaság fizeti meg részben az ipar munkabé­reit,,Mert hiszen, ha drágábbak volnának a mezőgazdasági termékek, ha nem négyjfillért aajfnának egy tojásért, nyolc-tizenkétfillért egy lt>ter tejért, akkor az ipari munkás, aki" a salátát, a^vajat, a tojást veszi, természetesen magasabb béreket követelne. Mivel azonban olcsón kopja nindezt, olcsóbban is dolgozik. Ebből az következik, hogy bizo­nyos részben a gazdasági élet egyik oldalán való fellendülésnek terheit és adóját a nozőgatdasági termelés viseli. Ezen segíteni kell," Egyedül nem lehet a tervbevett eszközzel a célt oiémi;sok más intézke­dés is kell majd, de ezekre most nem kivánok kitérni. L T "*^M e ^' - Azt szokták nondani, hogy ennek a gabonaár jav itó kornáry­tervnek néhány sebenzhető pontja va;n. Elisneren. Sebezhető pontja o*z emberek egy ikeben-nási kában - roméljük/kevesen lesznek - a lelki ismeret­lenség. Ezzel szembe kell állítani a törvény szigorúságát. A másik, gyengéié - mondjak - az úgynevezett intervenciós vásárlások szisztémá­ja, wijd meglátjuk! Egy azonban bizonyos. Véget kell vetni annak o korszaknak, amikor a nagyar nezőgazda nunkájávai ternelt buza árával olya­nok spekuláltak, akiknek senni közük sincs ehez a búzához. Ennek a spe­kulációnak ia fedezetlen határidőüzletnek, e^yszersmindenkorra veget kell vetni, a magyar mezőgazda verejtékével > termett arannyal lelki­ismeretlen emberek ne spekuláljanak. A harmadik gyöngesége az. . - mint monják -/hogy megdrágítja/ komány a kenyerot. Ennek az állitás­nak veszedelnes demagóg jelontoségo van,- amelynek, elismerem, roppant, nagy erője lehet különösen a városokban, En,az9nbam bízom azokban a té­ny a/zőkben, amelyek hivatottak a búzát kenyérré feldolgozni, hogy, ha jő volt nekik a mai kenyérár megszabása akkor, amikor 30 pengő,voj[t a magyar buza ára és tartották ezt az árat akkor is, amikor 17 pengőért veszte­gették a magyar g-zda gabonáját, lesz bennük "nnyi lelkiismeretesség.­hogy a kenyér árát nom fogják emelni. /Folytatása következik,/

Next

/
Thumbnails
Contents