Napi Hírek, 1930. május/2
1930-05-17 [0227]
^btuttgart , május 17. Niki Bela hajózási felügyeli a középeurópai beljahozási kongresszuson a következőket Jiondotta: A Duna es a dunai hajózás a haooru utam időkben igen nagy jelentőségre emelkedett Magyarország szempontjából. Az ország megcsonkítása, a legjelentősebb gazdasági erőforrások elvesztése, a magyar t tengerpart eLfisatolása, a tengerrel való közvetlen összeköttetés megszűnése, a szomszéd államok gazdasági elzárkózó politikája mind hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország szempontjából a dunai ut jelentőségét emelje, Magyarország külkereskedelmi forgalmának meglehetős része a Dunán bonyolódik le. Magyarország behozatalának - 1928-ban - 16 százaléka, kivitelének pedig 20 százaléka esik a dunai hajózásra; az 1929. ér statisztikai adatai is arról számolnak be, hogy az áruforgalomban emelkedett a viziut használata. Ilyen körülmények között a viziut forgalma emelkedő tendenciára vall. Az emiitettek figyelembevételével természetes, hogy Magyarország a dunai hajózás fejlesztése és a budapesti kikötőügy erdekeben a háború után fokozott érdeklődést tanúsitott. Ez annál inkább szükséges volt, mert hiszett.Magyarorszá.g a békeszerződés következtében a dunai hajorajának közel a felét elveszítette; a területváltozások miatt az egyes meneteket nem tudták ismét üzembe helyezni és : * sok hajóállomást nem tudtak megnyitni. Nemzetközi relációkban alapos változáson mentek át azok a gazdasági viszonyok, amelyekben a magyar hajózás a háború után működését kifejti, A dunai áruforgalom a háború után jelentősen megcsökkent; a megkisebbített fuvarozási lehetőségek körül heves konkurencia dul. Ennek következtében a szállitási tarifát annyira lenyomajtk, hogy alig fedezi a költségeket, . A Magyar Folyam- es Tengerhajózási Részienytársaság, a magyar hajózás reprezentánsa, az emiitett háború utáni viszonyokhoz és az uj helyzethez alkalmazkodva egyrészt kiépitette a belföldi magyar forgalmat, másreszt kifejlesztette éa aeggyorsitotta a magyar külkereskedelem érdekében a külföldre^szóló áruszáütást. A legsúlyosabb pénzügyi viszonyok között több személy- és vontató hajó megszerzésével pótolta a társaság a megcsappant hajók szamát, ugy hogy jelenleg 19 nagyobb, 29 kisebb személyszállitó ~. 34 gőz-és motorerőre berendezett vontató hajjóval, továbbá 21$ uszállyal'rendelkezik. Ezenkívül több dunahajózási vállalatnál érdekeltséget szerzett, A háború után a dunahajózás terén elért legjelentősebb eredmeny^ hajózási üzem racionalizálása, amelyet a magyar hajózás az osztrák és a bajor hajózással egyetemben hajtott végre,. A dunai hajózási viszonyok konszolidálása szempontjából igen jelentősek azok a tarifális megegyezések, amelyek a vezető hajózási társasagok fcözött jöttek létre* A törvényhozás terén egyrészt újra szabályozták a magyar királyi kincstár és a MFTR között íennaílő szerződéses viszonyt, másreszt óletbeléptctték a magyar belhajózási objektumok kötelező nyilvántartása t. Mindkét intézkedés hozzájárulX a magyar hajózás fejlődéséhez.