Napi Hírek, 1930. április/2

1930-04-30 [0225]

/A "brünni tudósítás lefolytatása./ Hantos Elemér dr. ezután megtartotta A közepeuropai nemzetek kulturközössége oimmel előadását, amelyben ezeket fejtette ki: A Közepeuropai Intézet eredeti koncepciója annak a felismeréséből fakad, hogy a közepeuropai államok gazdasági összefogásának szükséges ós lahetQJyoltat széles körösbe bele kell vinni* Azonban kezdettől fogva világos volt, hogy a gazdasági értelemben vett közepeuropai probléma megértését nem lehet jobban előkészíteni, mintha zokbol az évszázados kulturális kapcsolatokból s abból a kultürközösségből indulunk ki, amel^ Középeurópa népeit minden viszontagság ellenére egybeköti, A grzdrsági közoledóssel együtt kell haladnia a kulturális kö-" zoledésnek is. fiiként a gazdasági közepourópai gondolat a gazdasági torülc-t kit .rjosztésébon, ugy keresi a kulturális kozópourópai gondolrt a kulturtorulot kiterjesztésében a pótlását annak

t ami a határokon belül lehetőségekben hiányzik vrgy veszendőbe megy. I'lind a kettőtől azt varjuk, hog megszabadítson bennünket az áll? ni szuk keretektől, c h^tároszlopok kényszerétől. Amikónt nincs nemzeti gazdaság, amely önmrgát kielégíthetné, épug-" nem lehet elképzelni oly c.n népköz ősséget sem,, amely minden kultúrát magából termelne ki. Egyetlen nép sem maradhat fejlődéseben független 8 szomszéd teriilet ékhez való fekvése által szabott viszonyoktól a közelebbi és távolabbi természeti ós kulturális jelenségektől, eg-vik sam oldhatja meg fel dat*it idegen hagyományok kulturális sogitségo nélkül; az egves a^mzetek a lelki kiegészítés' tarén egymásra vannak'utalva tm Bármily szakadékot támasszon is politika és gazdasági éle

1 az egyes nemzetek között, kulturális rokonságuk érintőtle^n mar'd es c. népeket egybekötő évszázaaos kulturális kapcsolatok igen ért ékes ragasztó anyagot jelenthetnek^ természetellenesen és erőszakosan szépt szaggat ott közéoeuropai állami és gazdasági terület egy be illesztésére. Az a kulturális közösség, amelyre törekszünk, neja kivánja

;

hogy a nemzetek egyformák legyenek: ez a kulturközösseg lehetséges a különböző, de gazdaságilag és politikailag egymáshoz közelálló nemzetek között,A kulturális közösség nem jelent uniformizálást seri,, sőt inkább arról van szó, hogy fenttrtsuk a regionális egyéni életet es a nemzeti kulturjavak gazdagságát kölcsönös megtermékenyítéssol növeljük. A szollomi javak kicserélése terén sincs máskent

v mint a kereskedelmi életben az arucsoro, a gazdasági javak cseréié tetea, A világpiacot csak az hódithatja meg, aki valami különlegeset tud termelni es ' individuális teljesítőképességgel másoktó^. meg tudja magát különböztetni. Teljes érvényre azonban individualitása revén csak a világpiacon jut igazán. Ami a közepeuropai nemzeteket egymástól elválasztja, az nem a kulturális fok különbőzből ta, nem képess égőiknek különlegessége, mint inkábbin^elvi szétszaggatottság. "V A sok y elvben tükröződik vissza Közepourőpa kulturális ^gazdagsága,de egyúttal politikai sz ét szaggatottsága" isKözépourópa a nepok mozaikja, amint egynttal a talaja, az éghajlat-és a növényvilág mozaikja is. Szűkre szabott individualizált -tériig .te kedvozett az egyéni nyelvi kul- * túrával biró kis nemzetek alakulásának és fontartásának, 4 öyolvek tanulmányozása volt az. amely a nemzeti srjátosságok elhftározlásá ra, a nemzeti egvéniség mérhetetlen értékének hangsúlyozásaira vezetett. Bármilyen élénk is a tevékenységi vágy, bármilyen sokoldalúak is a képességek,áz uj államalakulatok szűk volta mosszomenő cros hatást nem enged meg, enélkiil azonban igazi kultúra nom fejlődhet, /Folytatás következik./