Napi Hírek, 1930. április/2
1930-04-30 [0225]
§ ( B c- r 1 i n,áprij.is 3&Murray Butler Miklós dr. a Nemzetközi Béke Carne-gie-Alapitványanak elnöke, a Columbia-egyetem tanára a német törvényhozók meghívására "Imponderabiliáíc" cimen bőszedet mondott a biroialmi gyűlés/előtt, aminek annál nagyobb a jelentősége, mert ő az első amerikai, aki ilyen meghívást kapott, noha előtte már hat más külföldi államférfit ért ez a megtiszteltetés, köztük Apponyi Albert grófot. / tagjai Butler dr. beszédében megvilágítja azokat a szent és sérthetetlen alapvető irányelveket, amelyek a világot kormányozzák. Kiindul Fichtenek a német néphez "Reden an die deutsche Nd,tion" cimen intézett halhatatlan felhívásából, amelyben uj célokat, uj eszközöket, uj utakat jelöl meg nemzetének a napóleoni háborúk utáni ujiáépités munkájában. Fichte elesén lattá az alapvető külömbséget "nemzet" és "állam" között és mint filozófus és hazafi minden erejével arra törekedett, hogy az egész német nép számára az egyetlen német nemzet uj és egyesítő szelleme döntse le a politikai ellenteteket, földrajzi elválasztást és g^dasági an tagonizmusokat. Pichte mint próféta és Bismarck mint szervező államférfi alkották meg az igazi német nemzetet, mint ahogy az ő szerepükben Mazzigi, illetőleg Cavour létrehozták az egységes olasz nemzetet. A szónoklat és az államtudomány hatalma az egyik szent és sérthetetlen alapfogalom. Arra a kérdésre, hogy a nemzeti öntudatára ébreadt nép milyen utcn keresse boldogulásának és érvényesülésének lehetőségét Kant Immánuel felelt meg az "örök bóké"-ről irott tanulmányában, amelyben egyszerű közvetlenséggel jelöli meg a civilizált népek haladásának útját. Szinte csodálatos, milyen világosan fejezi ki Kant tanulmánya annyi esztendővel ezelőtt /a tanulmány 1795-ben jelent meg/ a mai élet legmagasabb államba Iceeségét. Kifejezésre juttatja az't az elvet, hogy semmifele ; békeszerződés nem tekinthető érvényesnek, amely a sorok között tápot rejthet jövendő háborúkra. Kimondja, hogy egyetlen államot sem szabad soha egy másik állam fennhatósága alá bocsátani, mert minden állam, bármekkora kiterjedésű is, olyan emberek társasága, akik felett csakis saját államuk rendelkezhet. Az állandó hadseregeket, mondja Kant, teljesen meg kell szüntetni, mert mindig tettrekészen ezek a hadseregek állandóan fenyegetik a feSbbi államokat és azokat is arra inditják, hogy vég nélkül szaporítsák a fegyverben illó emberek számát, á A szarazfilai és tengeri fegyverkezés veszélyét és # hátrányát egyszerűbben és világosabban a huszadik században sem fejezte ki senki. Kant elve. hogy egyetlen államnak sem szabad erőszakkal beleavatkoznia egy másik állam kormányzásába és alkotmányába, a Monroe-elmélet előfutárának tekinthető. "A közjogokat, mondotta, a szabad államok egyesülésére kell alapítani" és ezzel megjósolta a Népszövetséget és a nemzetközi bíráskodást. Kant szavai is a szénás és sérthetetlen irányelvek közé tartoznak, A legutóbbi tiz esztendőben a civilizált világ hol tudatosan, hol öntudatlanul Kant boldogulási c£Lja felé haladt; megalakult a Népszövetség, létrejött a locarnoi egyezmény és most végül a párisi megegyezés. Szentül csak jegyzékváltás lesz, értekezletek és tanácskozások véres csaták es fegyveres készülődések helyett. Igazán csak ugy lehet valamit elintézni, ha jól intézik el. Jogokat nem lehet erőszakkal vagy háborúval szerazni yagy elvenni, hanem belátással és kölcsönös megértéssel kell igazságot szolgáltatni. 3z is a világot irányitó szent és sérthetetlen elvek közé tartozik. A nemzetközi kölcsönös békés megértésnek három eszköze van. Slső a szellemi együttműködés: a tudomány, irodalom, művészet nemzetközi kapcsolata szent es sérthetetlen, A másik a nemzetközi jogszolgáltatás: a Népszövetség, az állandó vegyes döntőbíróság és az állandó nemzetközi bíróság 4 harmadik a gazdasági összeköttetés, a behozatali'és kiviteli lehetőségek sgwszerüsitése, megkönnyítése, nemzetközivé tétele, /Folytatás/
