Napi Hírek, 1930. április/2
1930-04-29 [0225]
no- § B e r n. április 29 f Több tekintélyes svájci lap behatóan foglalkozik a csikmegyei székelyek, ..panaszával, .amelyet a.kbz-* birtokossagi vagyonnak a román állam javara történt kisajátítása miatt a népszövetséghez intéztek, • . , ,j A Bemer Tagblatt irja: Erdélynek több mint 25.000 kolaus~ botra juttatott székely parasztcsaládja panasszal fordult a népszövetséghez, egész vagyonának és minden javának elkobzása miatt. A mepszcVetség a panaszt a legközelebbi napokban tárgyalja, Az,ügy törtenete a XVII. századra nyúlik vissza, amidőn a törökök kiűzése utan katonai határőrvidéket alakítottak. Ennek lakosai magukra vállalták a további törők betörések elhárítását, aminek ellenében a határterület állami birtokait haszonélvezetre kapták, A XIX, században a katonai határőrvidék feloszlatása után ez az egész terület a parasztok birtokába ment at Erdélyben még pedig ugy a románok, mint a székely magyarok birtokába. Egyes falvak felosztották ezeket a birtokokat, mások azonban tovább is, mint vagyonközösséget, komposszeazoriátust kezelték. Amikor Erdély román állami fennhatóság alá került, a román agrárbizottság a csiki magyar parasztok 62.604 katasztrális hold kiterjedésű közvagyonát, amelyből o4.5Í5 katasztrális hold erdő, államvagyonnak nyilvánította ós a hazakkal, iskolákkal, kórházakkal, takarékpénztárakkal és bútorokkal együtt elvette a parasztoktól. Az elkobzott vagyon értéke 1914 évi becsles szerint 105.820.000 aranykorona, tehát mintegy négyezer t aranykorona családonként. Ugyanekkor a románok közvagyonát, amely például Naszódban 463,000 katasztrális holdat tesz ki, es amely hasonló jogi alapon létesült, meghagyták a románoknak. Az első panasz iratot, amelyet^a megrabolt emberek a népszövetság részére összeállítottak, a hatóságok lefoglalták. A . népszövetséghez most benyújtott panasz kimutatja, hogy a 25.000 család birtoka ép ugy magánbirtok'volt, mint a román koraposszesszoriátusok birtoka, tehát kisemberek magánvagyona, amelyet nem lett volna szabad kisajátítani. Az irat hivatkozik arra, hogy az elkobzás a békeszerződős két paragrafusát sérti meg, amelyek közül az egyik a székelyeknek autonómiát biztosit, a másik pedig megtiltja, hogy a kisebbségekkel máskép bánjanak, mint a románakkal. A Baseler Volksblatt ' ! A nyomorba jutott székely parasztok a népszövetség előtt ;: cimmel ezeket irja: A román agrárreform, amolyet egyes helyeken mint demokratikus intézkedést, magasztalnak, az érintett székely családokat a legnagyobb nyomorba döntötte, bár semmiféle agrárreformnak sem lehet az a célja, hogy tönkretegye a kisgazdákat. Minthogy ezek a gazdák az összes belső forumokat kimentették anélkül, hogy jogukhoz jutottak volna, most a népszövetséghez fordulnak. A lap az ügy jogi oldalának beható ismertetése után különösen rámutat arra, hogy amidőn a katonai határőrvidék intézménye feleslegessé vált, e területek '^Ldai, ugy az erdélyi magyarok, mint a románok, a kincstári birtokokat a magyar államtól magántulajdonként kapták ajándékba. Minthogy ezek a birtokok tulny omórészt' .erdőségekből állottak, a gazdák a legtöbb helyen nem osztották fel, hanem mint közös vagyont, továbbra is együttesen igazgattak:. A magántulajdon jelleget a tulajdonosoktól sohasem vitacták el. nomania a háborúban megkapta Erdélyt és a székely ós a román közbirtokosságok .között azt a különbséget tette, hogy a románok birtokait meghagy-* ta, a csíki szskely parasztokét azonban elvette. /Folytatása következik/ 0RSZA K 3 ^Sr
