Napi Hírek, 1930. április/2

1930-04-29 [0225]

Klebelsbefg. Stockholm II, Sárospatak és Debrecen, amely évszázadokon át nagy befolyással volt a keleti magyarság szellemi fejlődésére, ma is élénk összeköttetést tart fenn az angolszász nemzetekkel, valamint Svédországgal és Hollan­diával, A XVI. és XVII. század Magyarországot felskEzotileg meg­osztotta, ez azonban nem hátrány, hanem a magyar szellem gazdagabb és többirányú kifejlődésének forrása. A nemzeti érzés Magyarországon oly erős, hogy esetleges felekezeti villongásokat már csirájukban el tud fojtani. Mostani helyzete az országnak sokkalta komolyabb, semhogy a felekezetek közö tti gyúlöls égek luxusát engedhetné megmagámk, A trianoni békét követő ínséges időkben a katolikus és protestáns magya­rok zárt sorban és szolidárisán állanak egymás mellett s csak az az egy és szent akarat hatja át őket, hogy a katolikus nyugati részek és a protestáns keleti részek szellemi erőit összefogják s különböző szi­nezetü kultúrájukkal Csonka -Magyarország szellemi életét minél gazda­gabbá tegyék. Szinte példátlanul áll a történelemben az, ami a magyar állammal a legutóbbi 230 esztendő alatt történt^ az tudniillik, hogy területe egészen kicserélődött. Az ország közepén fekvő sikság, a trianoni Csonka-Magyarország 230 esztendő előtt török megszállás alctt volt és része volt az ozmán bi rcdalomnak» Nyugat- és Felsőrnagyarcrszág valamint Erdély, akkoriban a habsburgi Magyarország és az erdélyi fe­jedelemség, a trianoni szerződés következtében veszendőbe ment. Ez a teljes területcserc talán történdcmpolitika i kuriózumnak tetszik, valójában azonban bi zonyitóka a magyar történelem nagy tragédiájának. Előadása, további folyamán Klebelsberg Kunó gróf ismer­tette a.z osztrák centralizmus bekebelező törekvéseit a törökök kiűze­tésétől a 67-es kiegyezésig. A veszteséges török háborúk, az ozmán iga súlyának és az 'osztrák centralizmus bekebelező törekvéseinek is­merete nélkül nem lehet megérteni a magyar történelmet. Ez a belsőleg összefüggp két katasztrófaserczat igen nagy részét teszi a magyar nép tragikumának. Befejezésképen Klebelsberg gróf kiemelte, hogy a vi­lágháború kitöréséről közölt aktákból kitetszik, hogy a hármasszövet­ség és az antant vezető államf érfiai közül talán Tisza István magyar miniszterelnök volt az egyedüli, aki határozottan állást foglalt a nagy konfliktus háborús megoldása ellen. Békepolitikája azonban az uralkodó tanác séban nem tudott érvényesülni, Magyarország belesodró­dott a nagy háborúba és végül összeroskadt Németország és Ausztria oldalán, A trianoni szerződés kegyetlenül megcsonkította, lefegyve­rezte és gazdaságilag is megbénította. Csak egy tekintetben nem tu­dott Trianon bilincseket kitalálni: a szellem es a kultúra terén. De a kulturpolitikában is óriási nehézségekkel kell küzdeni. Magyar­ország azonban ma a kultuszminisztériumot tekinti honvédelmi minisz­tériumnak, mert a lefegyverzett ország csak akkor tudja megállani he­lyét, ha a világ kulturnépei mindinkább meggyőződnek arról* hogy egy nemes és müveit néppel bántak el igazságtalanul. Európa délkeletén egy valóban tragikus nép él, a legszerencsétlenebb, a legmegnyomori­tottabb, de a legműveltebb nemzet. ORSZÁGOSLEVEUMCV K. szekció Az olyan hősi nép, amelynek Királyai seregük élén estekel Lützennel ós Frederikstennél, bizonyára megérti azt a mély szimbólumot hogy a Várnánál és Mohácsnál elesett I. Ulászló es II, Lajos királyok, a hő­si halalt lelt Balassa és Petőfi hazafias dalköltők ismeretlen vagy feldúlt sirokban porladnak, hogy Gyulafehérvár és Nagyvárad fejedelmi kriptái egészen elpusztulták. - Szenvedő népem szamara kérem a nemes svéd nemzet szimpátiáit! - fejezte be Klebelsberg^Kunó gróf feszült érdeklődéssel ás nagy tetszéssel hallgatott előadását.

Next

/
Thumbnails
Contents