Napi Hírek, 1930. április/2

1930-04-29 [0225]

§ S. Fáy Szeréna jubileuma , Egymásután jelentkeznek e főváros művészi és társadalmi ^testületei, amelyek képviseltetik magukat azon a nyilt szinpadi ünnepségen, amelyen S, Fáy Szerénát fogják ünnepelni Nemzeti Színházi tagságának ötvenedik évfordulóján. k pontban 7 órakor kezdődő ünn pség utan a III, Richárd kerül szinre díszelőadásul; Margit királyné szerepét a jubiláns játssza. Jegyek erre az előadásra a rendes helyárakon -válthatók a színházi pénztárnál. / L felsőház közigazgatási bizottságának ülése, II.folytatás ,/ L bizottság ezután az elnök javaslatára . ,az együttes bizottság előadójává Bódy Tivadart választ ott a'meg, aki részletesen ismer tűt to a törvény jav. slctot, Bódy Tivadar visszapillantást vetett Budapest közigazgatási életére, amely ma az 1872: XXXVI, törvénycikken nyigszik. 1872~Dcn az egyesítendő Pestnek, Budának es Óbudának 300.000 lakosa volt. s városi háztartás,' 5 millió forint körül mozgott. Ma Budapest lakos-' sága egymillió körül van és kiadásai megközelítik a 227 millió pengőt, Alig ket évvel az 1872-os törvény életbelépte utó nőmozgalom indult mog a fővárosi törvény revíziójára. 1876-ban a törvényhatósági bizottság, 1879-bon maga a kormány is foglalkozott evvel a gondolattal, a törvény reformja mégis csak 1889-ben került ismét napirendre

9 kz 1893:XXXIII. törvénycikk tartalmazza a reformot. Lz azóta létrejött törvények lényegileg csak a törvényhatósági bizottság szervezeten változtattak, Lz 1920-ban összeült nemzetgyűlés legelső feladatai egvikének tartotta, hogy törvényt hozzon a fővárosi törvényhatósági bizottság ujabb megalakítására, Lz igy létrejött 1820;IX, törvénycikk, amely a törvényhatósági bizottság újjászervezését állapította meg, törvényesen szakított a. múlttal, a választott bizottsági tagok számát 400ról 240-re apasztotta, a virilizmust megszüntette es az összes tígokat szaba.dválasztás utján juttatta mandátumhoz, kivéve azt a 22 bizottsági tagot, akik állásuknál és tisztüknél fogva voltak a'törvény hatosáé tagjai. 3 törvénycikk hatálya azonban csak három évre szólt^ s miután e három-/ év nom volt elegendő a székesfővárosi uj szervezeti törvény megalkotására^, a törvényhozás az 1924. évi XXVI, törvénycikkben megint csak a fővárosi törvényhatósági bizottság ujjászorvozésdről gondoskodott, Ez a törvény azonban aa olőzővel szómban nom hozott molyreható változtatásokat a bizottság szrvezotében. Lényegében csak a törvényhatósági bizottság összeto telet szabályozta, do nem szüntette meg a szorosan vett közigazgatás egész területén f :n álló sok visszásságot, a sok tekintetben magát túlélt vagy rendezetlen állapotot, jóllehet egyre nyilvánvalóbba vált, hogy gyökeres törvényhatósági intézkedésekre y;n szükség, ha biztosítani akarják a város fejlődése es közigazgatása között az egyensúlyt. L közigazgatás rendjéért való fclolossogenpl lógva hal^BZth tatlannak tartotta tehát r. bolugyninisztor a főváros közigazgatása nak korbzerü szabályozását. L javaslatban általában azokat az alap elveket vette a miniszter alapul, amelyeket a törvényhozás az ljftfö* ovi -XXX, törvénycikkben már elfogadott, azoktól csak annyiban tort el amennyiben azt a székesfőváros - r exponált os soktekintotben sajátos helyzete megkívánta, . , ... , .. / J /Folytatása következik./