Napi Hírek, 1930. április/2

1930-04-27 [0225]

/Szabdh Alaios beszéde Vácon. lefolytatása és vége/ A Kereskedőknek nem szabad rossznéven venni azt a ki jelentést .hogy a kereskedelem nincsen elég megfelelően nevelve, A közös vámterület alatt a külföld ön ja. 16 értékesites fe ladataitAnAusztri a végezte el. Ma, .mikor a.nyugati piacokon olyan erős világversennyel kell megküzdenünk, jogos a' kivánság., hogy kereskedelmünk a nyugati piac igényeit ki tudja elégíteni. Ha ezt £ikerul elérnünk, külkereskedelmi mérlegünk tovább fog javulni és a tőkeesegény országiakban szükséges behozatalt kivitelünkkel ellensúlyozhat juk. Ezáltal válnak majd kereskedőink is gazdasági életünk olyan produktív elemeivé, hogy őket az ország egész közvéleménye gazdasági életünk egyik f enntarl o oszlopának fogja tartani, Hai.gsulyozta ezután, hogy jogosnak tartja azt a kivánságot, hogy a közterheket csökkenteni kell. Ezzel azonban együtt jár,hogy a kiadásokat is apasztani kell, bevételeink nem lehetnek csekélyebbek mint kiadásaink,mert különbéit hiába minden jóakarat, a ke re skedelem megszervezése is, elmerülünk ''az. addsuágokban. Panaszolják, hogy sok az adó

# agaz^Be főleg azért terhesek az ídek, mert az üzletmenet nem megfelelő és nem azért mintha abszolút összegben volnának elviselhetetlenül súlyosak. A közterhek csökte ntésénél fontosai b az, hogy meginduljanak a közmunkák és olcső hitel állion rendelkezésre, Ezután rámutatoít arra, hogy a kormány mehhy/it tett utóbbi időben a közmunkák meginditása terén s utalt itt különösen az utak épitésére. ' Í

angoztattaj hogy ezeket a kérdéseket márdl-holnapra megoldani nem lehet, in&errc elo kell teremteni a fedezetet*JL kormány addig is.amig a külföldi ölesön megérkezik, átmenetileg felvett kölcsön segítségével indította meg a közmunkákat. Hangsúlyozta a hitelélet terén beállott javulást ós kijelentette, hogy tárgyalások indulnak meg a kiskereskedelmi hitelkeretek ulabb tágitásu erdekében. Rámutatott annak a fontosságára, hogy a kereskedők szervezeteik révén bizonyos ellenőrzést gyakoroljanak a Jiiteligénylések felett, mert minél jobb a bonitása a váltónak, annál olcsóbb a hitel. Végül hungsulyozta, hogy gazdasági válságunk centrális problémája - mezőgazdaságiunk .helyzete. Égetően fontos kérdés, hogy a mezőgazdaságot el tudjuk látni, hit éllel, hogy a termelés erőtolj esőbben megindulhasson. Számos példává!, illusztrálta, nogy mennyire visszbat a mezőgazdaság hely zete az ipar es a kereskedelem prosperálására. Szinte azt lehetne mondani.hogyha az ipart é;i a kereskedelmet elláttuk olcsó hitellel., már biztositottuk a kére skedei.cm boldogulását is és a forgalom fellendülésével önmagától zsugoro dik öss:;e a kereskedelem hitelellátásának >. prctolémája. El kell ismerni hogy a kereskedők helyzete különösen a legutóbbi szezonban nehéz volt.de a kormány tud ja,hogy mit kell tennie.ós L lehetőségek keretein belül mindent elkövet a helyzet javitására. Midőn azonban egyrészről a gazdasági tényezők.azt követ élik, hogy az állam adja me g a gazdasági élet szabadságát ne kivonjanak a másik oldalon mindent az-államtól és no okolják minden bajért az államot. Az állam a gazdasági életet figyelemmel kiséri és arra törekszik, hogy ha kilengések vannak.ezekot a lehetőség szerint szabályozza és a bajok orvoslására siessen. Ha a különböző gazdasági érdekeltségek kéza kézben működnek és nem ellenségesen állnak egymással szemben, talán küzdelem árán,de bizonnyal elérjük azt a gazdasági konszolidációt,amely a kereskedők számára is meghozza a jobb megélhetés lehetőségét, (tfuc ÖC^V" \