Napi Hírek, 1930. április/2
1930-04-26 [0225]
/A kecskeméti Katona-emlékünnep II.folytatása./ Shakespeare olyan kivétel volt, p.minő nincs több a világirodalomban es ehhez gogható karrier sincs. Shakespeare unikum ©s nem lehet mértéke a többieknek. Ha Shakespeare e drámairék között a dicsőséges unikum, akkor a mi Katona Józsefünk a szerencsétlen és tragikus unikum.ABánk Bán szerzője az egyetlen drámairó z egész világon, aki halála után indult el a népszerűség, a siker ós halhatatlanság utján, mig a Voltaire féle drámaírók csak addig halhatatlanok, amig élnek, haláluk után soha többé nem aktuálisak. Ha Katona Józsefnek nem volt jelenkora, a Voltaii^féle drámairóknak nincs utókoruk. QJV>) Hogy Katona minő vérbeli drámairó, mi sem bizonyitja jobban,mint (Jiígy élettragódiájának legdöntőbb tényezője az volt, hogy a Bánk bán nem kerülhetett szmre, mert az osztrák cenzúra betiltotta az előadást és betömte azt a forrást .amelyből a magyar történelmi dráha •lyan harsív-gő erővel tört volna ki,aa:inovol . resztendő óta egyszer sem jelentkezett. Az osztrák «enzufa Katona Józsefet elnémitotta. Ha darabja szinrekerül, bizonyos, hogy drámairó lett volna belőle és talán szinósz. A cenzúra ezt az'utat elvágta előtte, nem maradt más hátra, hazament'Kecskemétre hivatalnoknak. Soha a világon nem volt még elmaradt be mutató, amely ilyen kárt okozott volna egy nemzet drámairodalmának. VsoJtfj ' Hevesi ezután részletesen ismerteti l a Bánk bán szinre hozat alát* 1838-tól 1916-ig, összesen 146 előadást ért megnBánk bán, az utolsó 14 év alatt pedig összesen 60 előadást./)Bánk bán közönsége a második tizenöt esztendő alatt állandóan emelkedett és az első 62 esztendő alatt a legcsekélyebb emelkedést sem mutatta. Katona József 100 esztendejének mérlege egészen sajátságos és különös képet mutat, mintha a nagyközösnég részéről valami tartózkodás vagy a el le nállás mutatkoznék, amely a költőt és a közönséget még mindig távol tartja egymástól, holott a klasszikus magyar kritika már régen beoltotta az öntudatba azt a felfogást, hogy a Bánk bán legreprezontativeDb; legmagyarabb tragédiánk,amely váltezó kwr tükrében az örök magyarságtt mutatja . . 4tlet és nem lét problémájának szük nesgyójón állva^z idegemiralom és a magyar eszme ellentétes hatalmai között. . A Bánk bán a mi legkomorabb drámánk és nem tudott ugy a szinházi közönség szivéhez férkőzni, mint megérdemelné. Azonban egészen bizonyoo, húay ujabb 100 esztendő alatt csak'javulni fog a helyzet. NenuBánk bán fog megváltozni, hanem a magyar közönség. Katona József sohasem volt divat cs, 46 modern lesz mindenkor*. Bánk bánja oly alkotás, amely egyf»zma sugárz/ással világit a magyar múltba ós a magyar jövőbe. Katona József most már nyugodtan alhat ja álmát'a,, kecskeméti teme tőben, a nemzet meg fogja őt érteni, ha nem előbb,hát később. 0 már tulvan téren és időn; a nemzet dolga, hogy térben és időben magáévá tegye azt, aki mindenét nemzetének adta-,cserébe értei amit kért, semmit sem kapott, csak halála után a dicsőséget, amely még nőni ós gazdagodni feg,amelynek nem lesz soha vége. A nagy tetszéssel fogadott felolvasás után Aprily Lajes,a Kisfaludy Társaság rendes tagja "Katona emlékezete" cimü ünnepi versét olvasta fel. Végül Komplomy János ( a Kisfaludy Társaság rendes'tagja "Örök bu" cimü novelláját olvasta fel. A diszgyülés'dr.Hajnóczy Iván/, a Katona József Kör alelnökénák zárób szédóvel ért véget. /Folyt.köv./Í7vA/c
