Napi Hírek, 1930. április/2
1930-04-25 [0225]
§ Győr. április 25. A délutáni tárgyalást különböző iratok ismertet ósével kezdték, majd Lugossy István dr. törvényszéki orvosszekértő terjesztette elő szakértői véleményét. 'Beszédének elsőrószóben a holttesten talált sérülésekkel foglalkozott* Megállapította, hogy a hullán 18 behatástól származó *14 sebesülés találíjjk jamelyból'három szurtseb, tizenkettő metszett' seb, egy 'zúzódás és két horzsolás volt. Hangoztatja, hogy semmi olyan adat, amely egynél több tettes szerepére utalt volna, "a boncolás közben fel nem merült. Szükségesnek tartja" azt is hangoztatni, hogy az az e sz köz .amellyel a sérüléseket előidéztek, erős, hosszujmerev eszköz vtlt, ami tel jesen megfelel a konyháké snek, Reisinger László műköszörűs tanúnak azt a véleményét, hogy a késnek ki kellett volna csorbulni,nem fogadhatja el, mert először a kés - mint . -t a sérülésekből megállapították - csontot nem ért, másodszor pedig a porcok átvágásában a kés nem csorbulhat ki. Matavoíszl$y István védő azt a kérdést intézi az orvosszakértőhőz, mivel magyarázza azt, hogy csak egy ember vitte véghez a gyilkosságot, - Meg kell állapítanom - válaszol Lugossy -, hogy a gyanú egy alhadnagy ellen irányult, már pedig elképzelhetetlennek tartom, hogy egy katona 18 szurást-.legyen kénytelen ejteni egy asszonyon, hogy végezzen vele, még hozzá másodmagával. Egyébként a boncolás eredményéből csak egyetlen eszköz szerepe volt kimutatható és nem lehetett olyan sérüléseket találni, amelyek arra mutattak volna, hogy valaki lefogta az áldozatát, már pedig • ugyancsak erélyesen le kell fogai azt, akit életétől meg akarnak fosztani. Kizárt dolog, nogy ennek a lefogásnak nyomai ne maradtak volna. ' Lugossy ezután áttért a be számit hatos ág kérdésónok fe jtogotéséro, Határozottan állítja,hogy a vádlott a kérdéses időbon bntudatlansáeban vagv elmebetegségben jiem szenvedett. Más kérdés azonban, hogy korlátozva volt-e a be számíthat ósága, Erre azt kell mondrnia, hogy igen". A vádlott ideges, hisztériás termoszotü és korlátoltságáét ezon áz alapon kell megállapítani, nogy ez a korlátozottság miiynfoku volt^ arra ket eshetőség van. Ha tényként megállapíttatnók, nogy tettének rugója erotikus természetű volt, ekkor" ez a. fok jelentőségében emelkedik. Ha azonban az állapíttatnék meg, hogy tettében a haszon elérése vezette, ,:kkor ez a r korlátozottság lényegesen veszít jelentőségéből. A vádlott igen jelentékeny családi terheltségben szenved, JHáren testvére idegbe jps volt es közülök egv meg is halt ebben a betegségben. A vádlott koponyajanfk bizonyos eltérése és egész viselkedése rendkívül ideges nő képét mutatja, Fölmerült az a feltevés, hog^ nem valami kényszer képzet hatátrS alatt követto-e el tettét. A laikus közönség bizonyos szuggssztiő szerepét igyekszik flté telezni. Erre az a válaszom, hogy" egy ember transzban is csak"arra kópos, amire a hajlamosság már előzetesen meg^van benne, fen lehot szó. kényszerhelyzetről, bár a vádlott vallomásából, midőn állandóan azt hangoztatja, hogy nm tudja, miért követte el a gyilkosságot, erre lehetne következtetni. Ha valaki kényszerhelyzet bői tett valamit, akkor annak elvégzése benne megnyugvást kelt. Itt'azonbrn ép3n ellenkező- • jót látjuk. A vádlott ma is borzádassal gondol tettére. /Pplvtptása köve$./
