Napi Hírek, 1930. április/2
1930-04-25 [0225]
r Vádlott: Elég sajnos, hogy én meg nem tudom. - Mikor jött arra a gondolatra, hogy megölje Koncznét? - Délután két óra tájban, ültem a szobában, egyzJsjBrre csak rámjött,, hogy megölöm Koncznét, Sttől a gondolattól szabadulni sem tudtaa. Átmentem koncznéhoz és mondtam neki, hogy adjon kést, mert nálunk \Á köszörülés van. Az asszonyi azt mondta, hogy ott van. Két kést hazahoztam és fenőkövön végighúztam, de vigyáztam, hogy szüleim meg ne lássák, A klsebbi et azuíán visszavittem, mire megkérdezte, hogy hol a nagyobbik. Azt feleltem, hogy még nem kész. Hamarosan hazamentem, majd este a kést a kendőmbe rejtve, átmentem hozzá. Itt a kést a párna alá rejtettem. Nagyon izgatott voltam, ugy szerettem volna már vagdalni. Mikor Koncz néni hátat fordított, a kést hirtelen az ágyba teitem, majd lefeküdtünk és Konczné újságot olvasott. En nagyon remegtemegyszerre csak megkaptam a kést es rávágtam a nyakára. Láttam, hogy dül a vér, mire egészen elvesztettem az eszemet, úgyhogy azt, hogy ezután még hova szúrtam vagy vágtam és hányszor, azótasem tudom. Egyszercsak az asszony hirtelen kikapta a kést a kezemből, de nem hogy belém döfött volna hogy ártalmatlanná tegyen, eldobta a kést. Erre veszekedni kezdtünk, Konczné lebukott az agyról, mire én a kés után kaptam és > átvágtam a nyakát. Ekkor láttam, nogy csupa vér vagyok. Nagyon megijedtem, vizet hoztam és megmostam a kezemet. Az elnök eléje tárja a rendőrség előtt tett vallomást, amelyben pontosan - előadta, hogy minden egyes szúrás miként történt, mire a vádlott azt a megjegyzést teszi, nogy csak az igazat mondotta és ami a rendőrségi vallomásban van. az igaz is, - Ekkor gondoltam rá - folytatja vallomását - hogy"mit mondok szüleimnek, hogy hol aludtam, Haza kell mennem, azt tudtam, és ekkor eszembe jutott, azt mondom, hogy vendégek voltak. De hát miért ölték meg a vendégek Koncznét - gondoltam. Ezért kinyitottam a szekrényt, kivettem onnan 400 pengőt és az ékszeres dobozból egy karkötőórát, hogy ugy lássék a dolog, mintha ezért gyilkolták volna meg Koncznét. - Maga bemártotta Koncz Vilmosnak egy ingét a vérbe. - Igen, ezt azért tettem, hogy ugy tűnjék fel, mintha a férfi vendégnek ez lett volna a hálóinké. - Nem gondolta, hogy ezzel Konozra tereli a gyanút? - Erre nem gondoltam. Ezután bezártam az előszobát és hazamentem. - Mennyi ideig tartott az egész dolog? - Nem sokáig, mert olyan voltam, mint egy vadállat, nekem ez ugy ment. oiy gyorsan, hogy nem is lehet kimonaani. Mikor hazaértem ? Icérdezték a szüleim, hogy miért jövök meg. Előadtam ekkor,, hogy vendegek érkeztek Konczáknoz, egy férfi és egy asszony, igy nincs tehát hely, hogy ott aludjam. Mondtam, hogy fél ötkor fel kell őket kelteni, Bementem a húgom mellé és lefeküdtem az á^yba, de nem tudtam aludni, alig vártam, hogy reggel legyen. Meg akartam gyónni és áldozni, mert azt hittem, hogy akX:or majd nem érzek fájdalmat. Négy órakor anyám nagyon jajgatott, azt nendta, ho^y igen rossz álma volt, nagy szomorúság fogja őt érni. Gondoltam magamban, szegény,miIsyen nagy fajdalom érné, ha kitudódik a-dolog. Reggel szüleim átmentek Konczékhoz, hogy felkeltsék a vendégeket, En is odamentem, és dobáltam kaviccsal az ablakot, /Folytatása követJwzik/ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
