Napi Hírek, 1930. április/1
1930-04-15 [0224]
/A Magyar Nemzeti Múzeum jelentésének/folytatása./ A főépület bői a lakások céljaira elfoglalva tartott helyiségek hivatalok céljaira alakíttattak át, majd a régi tűzveszélyes padlásürtér átépítésével megkezdték a III. emelet kiépítését, amivel egy teljes,kiállítási célokra alkalmas, felülvilágitásos emeletet nyert a Múzeum mintegy 2400 négyzetméter alapterülettel. Magának a bels© helyiségeknek a legcélszerűbb kihasználása végett két nagy könyvtártermet modern vasállványokkal rendeztek be, amelyek közül a kisebb az eddig*a Festetich-palota istállójában heverő, pusztulásnak kitett hirlapanyag. a nagyobb pedig 300.000 kötetnyi nyomtatványanyag, illetőleg gyarapodás befogadására adott alkalmat. Az olvasóterem 15.000 kötetnyi kézikönyvtára is uj berendezést kapott, melynél fogva lehetővé vált 99 kutató egy időben való kiszolgálása és elhelyezése. Az előcsarnok, főlépcsőház és a diszterem Pollák Mihály eredeti tervei szerint eredeti állapotába állíttatott vissza, az utólagos beépítéseket és elfalazásokat eltávolították s biztosították a múzeum f yüjtemény cinek az eredeti elgondolás szerint lőhető körüljárását, A Tódoré szku-Horváth-féle Régi MagyarKönyvtár értékének megfelelő diszes kiállítású termet kapott, az Apponyi-féle világhírű Hungarica gyűjteményt pedig a lengyeli kastély szobájának pontos másában állitatták fel. A Múzeum átalakításai és helyiségeinek célszerű kihasználása a Múzeum területet a régi terület 46 százalékával gyarapította és 16.036 négyzetméterről 23.245 négyzetméterre emelte. * 5 Az építkezések és átrendezések lebonyolítása természetesen rendkívül igónybevetto a Múzeum tisztviselókarának munkaerejét. A tudományos munka ennek ellenére sem szakadt meg, sőt emelkedett, 1925ben tiz évi szünet után nyilt meg az ujjárendezett Rérdségtár, 1926-ban adtak at a használatnak a Múzeum renovált reprezentatív helyiségeit és előadótermét, 1928-ban az utolsó tiz év szerzeményeiből tiz teremben rendezett kiállítást nyitottak meg a nagyközönségnek s ugyanezen'évben nyílt meg az átköltöztetés után újrarendezett Néprajzi Múzeum is. Az állandó kiállítások mellett három időszaki kiállítást - Jókai-, Kossuthsporttörténelmi - rendezett a Múzeum, helyiséget adott és előkészítette a zoológiai és paleontológia kongresszusok alkalmával rendezett kiállításokat, továbbá az Egyetemi Nyomda nyomdatörténet", és a tanügyi kongresz~ szus pedagógiai kiállítását. Összegyűjtötte a kölni nemzetközi sajtókiállitas magyar résMt tekintélyes anyaggal szerepelt a Népegészsegügyi Múzeum kuruzslás elleni kiállításán. . . _ Az egyre jobban differenciálódó és sulyosodó kutatási es gyűjtési feladatokat ttek szükségessé 1926-ban az addig egy vezetó alatt állo Erem- és Régiségtár szétbontását, Ercmtári, Régészeti és Történeti osztályra. Husönló átalakulást kellett előkészíteni az Országos Széchenyi könyvtárban, ahol a gyűjtési iránynak jobban megfelelő, önálló vezetésű, Levéltári, Hirlaptári Osztályok kelnek életre a Széchenyi-Kcnyvtar tcrzsgyüjtemenyei mellett. A Múzeum három - néprajzi, történeti és nyomtatvanyi - osztálya zenei anyagának egységes áttekintésére Zene történeti. Osztályt szerveztek. 1925-ben az állattári kutatások kiszélesítésére Révfülöpön me,gnyitottak a Múzeum szerény keretek között működő Balatoni Biológiai Állomását, amelynek szerencsés elgondolása és sjikeres' működése lett a magva a tihanyi nagy Magyar Biológiai Kutatóintézetnek. /Foivt.lrKtr—1
