Napi Hírek, 1930. április/1

1930-04-03 [0224]

§ A Magyar Távirati Iroda jelenti: A képviselőház pénzügvi bizottsága Kenéz Béla elnöklete alatt ma folytatta a külügyi tárca költségvetésének tárgyalását, A bizottság Ülésén a kormány részéről megjelent Waíko Lajos kulügyminiszfr és Wekerle Sándor pénzügyminiszter. Jl tárca költségvetéséhez elsőnak Farkas István szólalt fel. Megállapítja, hogy a kormány külpolitikája az utóbbi években kizárólag az optánskárdésre volt felépítve. Hibáztatja a kormányt azért, hogy a külföldi tárgyalásokról mindenki csak a lapokból kapott információt. Végül sürgeti a vízumkényszer megszüntetését és az ezzel kapcsolatos kérdések mielőbbi rendezését. Beck Í£.jos azt fejtegette, hogy a nagy politikai szövetségek ideje még nem érkezett el Európa számara. Az európai államok összefogásának kérdése csakis a gazdasági élet problémáin keresztül oldható meg. Nagymagyarország csakis gazdaságilag regenerált Magyarország utján érhető el, amely kiveszi részét Európa gazdasági megújhodásából és Kezén-; valamint Keleteurópa gazdasági . tényező inek együttműködéséből. Ily gondolat az olasz-magyar barátság alapján megfogamzott koncepció, amely egyelőre Magyarországot, Itáliát es Ausztriát foglalná magába és amelynek kereteben Magyarország*, agrártermékeit könnyen el tudná helyezni. Ez a koncepció éles ellentótben áll Benes terveivel, aki tiz éve pályázik . hasonló szövetségre, ahol Csehszlovákia lenne a vezető állam és amelynek tagjai lennének a kisantant államokon kivül Magyarország és Ausztria, Mind e nehézségekre vonatkozóan még jobban előtérbe nyomul a"genfi vámkonferencia által is nyomatékosan számba vett az a gon_ dolat, hogy Keleteurópa agrártermelő országai fogjanak össze oly közös front megalkotására, amely a körülötte fekvő országok " ellátására vállalkoznék. Ez a közös agrárfront megakadályozhatna Magyarország, Jugoszlávia és Románia egymással való versengését, amelynek csak az ipari államok látják hasznát. De retorzióval élhetne az ipari államokkal szemben, ha azok az agrárországok mezőgazdasági politikáját megzavarnák, Schandl Károly azt hangoztatta, hogy külpolitikánknak és általában minden középeurópai állam külpolitikájának gazdasági*karaktert kell felvennie. A magyar kományt nem érheti szemrehányas, hogy nem sietett elébe az európai közeledésre irányuló mozgalomnak. Megemlíti, hogy mindazonáltal Németországgal még máig sem sikerült állategészségügyi egyezményt elérni. A nemet-lengyel kereskedelmi szerződés' után most már remélhetőleg ránk kerül a sor.--Végül szükségesnek tartja, hogy .amikor a kormány kulföldün jelentős tárgyalásokat folytat, ide-' haza e-gységosen álljon mögötte a társadalom és a politikai közvélemény. Elismeri, hogy külpolitikánk erős fejlődést mutatott; utal ujabban Lengyelország. Törökország és Ausztria-közeledésére. Kéri e politika folytatását. A költségvetést elfogadja. Hagy Emil szerint követeinknek kiyáló jogászoknak és gazdasági szakembereknek kell lenniök. le aktákat intézzen a követ, honom tanusitson mozgékonyságot, érintkezzék politikusokkal, ujságirókkal és gazdasági szakkörökkel. „„„ . - • °~%£™

Á

* /Poijt. fc«r./ ;