Napi Hírek, 1930. március/2

1930-03-18 [0223]

§ A belUgyminisztor felügyelete alatt álló magyar táncmesterképzó' tanfolyam kedden délután 5 órakor tartotta gyakorlati záróvizsgáját a Zene művészeti Főiskola nagytermében, A-vizsgán megjelent Scitovszky Béla dr. belügyminiszter. Percei". Mi'.lós dr. .és Tatits Árkád miniszteri főtanácsos BezeffcHus zágh Miklós főkapitány és Lábán Rudolf professzor, • akit a német kormány a.magyar táncügj taaulmányozá-a céljából küldött ki, A kultuszmi­nisztériumot nlle ki-Szantó Endre dr. miniszteri titkár képviselte. .A záró­vizsgát Tomcsányi Kálmán miniszteri tanácsos a tanfolyam ielügye^ője ^hosz­szabo beszéddel nyitotta meg, melynek során beszámolt a tanfolyam ezévi mü­müködéséről. A tanfolyrjanak ?J7 növendéke'volt.• A közel háromórás bemutatét a közönség rendkivüli tetszéssel fogadta, /MTI./ § A. Magyar Statisztikai Társaság kedden Thirring Gusztáv elnöklése mellett lefolyt előadó ülésén Kovács liorbert dr.mmiszteri tanácsos tartott székfoglaló eá ordast a "Mezőgazdasági és ipari munkabérek" ói­mén* Előadó a mezőgazdasági munkabérekről szóló fejtegetéseiben a földmi­vel ésügyi minisztérium ki tutatásait használta forrásul. Magyarország ' népességének 55.7 %-a őstermelő, akik közül több mint 2 millió kereső. Csupán az élelmezés nélküli munkabéreket vizsgálva vármegyénként az ada­tok igen különböznek. A férfi munkásoknak legmagasabb a napibére Békés és Csongrád vármegyékben: 6,50 pengő /1928.nyári munkabér/, legalacso­nyabb Veszprémbármegyében: 2.60'pengő. Országos átlagban az élelmezés nélkül megszabadot férfi napibér tavasszal 2.86, nyáron 4,37 ősszel ' 3,20 és telén 2,34 pengő. A nők átlagos napibére nyáron 3.17, télen 1,86 pengő. Legmagasabbak a bérek az Alföldön. " Az ipa.ri munkabérek terén a gyáripari statisztika szerint 1928-ban 238,000 munkásnak 364 millió pengő munkabért fizettek ki. Egy munkás átlagos évi keresménye 1,529 pengő volt; 59 pengővel több mint előző év­ben. Egy munkában töltött napra átlag 5.33 pengő napi kereset esett.' A névleges munkabére 4.1 ^-kal nőtt, a reál munkabér szintje azonban, • mely 1925-ben közel esett a névleges munkabérhez csökkenő'irányt mutat. A napi kereset legmagasabb a sokszorosité és müiparban: 9.36 pengő, legalacsonyabb a szövőiparban: 4.19 pengő. A társadalombiztositási statisztika, adatai szerint, amelyekben a legjobban dijazott rétegek bérvizsonyai ismeretlenek, a bérstatisztika szempontjából tekintetbe iövő biztosított alkalmazottak száma 1928.évégén 767,000 volt, a kifizetett napibér országos összege 2.8 millió pengő. Az evi munkajövedelem ez alapon 883 millió pengőnek felel meg. Az emel­kedés egy év alatt 53 milliónenfe'ő volt. A névleges munkabér 3,65 pengőt tett ki, tehát'csak 2 ^-kal emelkedett. A férfi tagok napibére 3.87 a női tagoké 2,92 pengő volt. A hat 0 sági munkaközvetitő révén a felajánlott munkabértételek jut­nak tudomásunkra .Itt 1928.utolsó negyedében a kő-, és üvegipar áll első helyen 1.25 pengő órabér re l.mig legalacsonyabb átlaggal a keres kedelem szerepel 39 fillér órabérrel. A szakmunkások felajánlott átla­f os órabére Budapesten 7l fillér, a napszámosoké 43-53 fillér, a női mun ásóké 4/0 fillér, a szolgáké 44 fillér. Vidéken a szalonunk ások bére 36.5 /o-kal kisebb mint a fővárosban.A felajánlott órabérek országos átlaga 53 fillár. /Folytatása következik/ ORSZÁGOS LEVE U„*

Next

/
Thumbnails
Contents