Napi Hírek, 1930. március/2
1930-03-16 [0223]
/Kaposvári tudósítás III. folytatásn•./ Barátokra csak akkor számíthatunk, ha azt látják, hog magunkon önmegtagadással, munkával es minden energiánk tervszerű megújításával se-, giteni a karunk .Szóval igazán csak akkor segíthettünk magunkon, ha ki tudjuk termelni lelkünkben azokat az erkölcsi értékeket, amelyekre egy megújhodni akaró nemzetnek szüksége van.Ezek a belső erkölcsi érzések egy nemes nekilendülésedé azután elhatározás, -akarat ós cselekvés. Ez a nemzeti pozitivizmus és aktivizmus ^programja . -Azt, hogy épen multunk negatív beállítása következtében nehézségek vannak, engedjék meg, hogy egy, .• nyelvünkből vett példával mutassam be. Azt, hogy egy nemzetnek milyen fogalmai vannak, az mutatja, hogy milyen fogalmak megjelölésére vannak szavai. Nézzük meg például, miként állunk azzal a gyönyörű fokozással, amely a./ buzdítástól az akaraton át a tetthez vezet,' A^szónokláshoz van egy gyönyörű kifejezésünk: a szónok. Szép magyar szó és szép fogalmat is kapcsolunk hozzá. De nézzük hogyvngyunk az akarattal. Ebből már az . = ~i . . akarnokot képezzük, ennek pedig komikus mellékize van, mert az akarnok alatt azt értjük; aki nem altruisztikusan akar, hanem a maga érdekéből, szóval a strebercU tettből pedig nem tudunk szót kezezni, "mert olyan szó, hogy tettnek, nincsen. Ha pedig nincsen valamire szo, csekélyebb az arra való hajlandóság is. Nekünk pedig arra kell törekednünk, hogy tudjunk erősen akarni, s ha elhatároztuk magunkat és akarunk, tudjunk átütő erővel cselekedni, ugy amint azt a viszonyok megkívánják. - Mindez azonban csak akkor lesz lehetséges, ha harmóniában történik a legmagasabb ideállal, a vallásos érzéssel. A háború előtt az államok r azzal áltatták magukat, hogy már nincs szükségük az egyházak közreműködésére. Jöttek a forradalmak, s láttuk, hoay ez az elmélet öncsalás volt, mert a nemzeti érzés sem állhat fenn másként, csak az örök es nagy ideállal, a vallásos ideállal kapcsolatban. Innen van az, hogy apáink a hazafiságot nem is tudták másképen elképzelni, mint a vallásos gondolattal kapcsolatban. Hunyadi ezért küzdött Nándorfehérvárnál, Zrínyi is összekapcsolta a vallásos gondolatot a nemzeti gondolattal, a csak akkor voltok ennek a nemzeti érzésnek heroikus és martirumra hajló fiai,amikor megvolt a kapcsolat e két nagy gondolat között. : - Mi magyarok konzervatív kultúrpolitikát folytatunk, ami egyházi téren annyit jelent, hogy történelmi egyházainknak nem mondjuk azt, hogy nincs reájuk szükségünk. Súlyos helyzetünkből csak akkor tudunk kiemelkedni, ha a hazának minden fia, bármilyen nemzetiséghez vagy felekezethez tartózzék is, összefog a nagy nemzeti idea lok szolgálatában. Mi nem a felekezetközi fronton akarunk dolgozni, nem az egyház es az állam közötti frontot akarjuk elhatáro Ini, mi együtt akarunk munkálkodni. Elkerülünk mindent, ami magyart magyartól elválaszthat. A magyar állam a maga fogyatékos erejét rendelkezésre bocsátja történelmi egyhazainknak, hogy nemzetnevelő és erősítő munkásságra képessé tegye okét. Aége következik./
