Napi Hírek, 1930. március/2
1930-03-16 [0223]
- 1918*»ban ŰOU is láttuk világosan, hogy milyen hatalmas ' * fejezete záiult le akkor a tt3gvar történél crmek.7 T ohács után közösségbe kerültünk Ausztriával, s ebben a közösségben éltünk az összeomlásig, Ennek a korszaknak egyik időszaka a kiegyezés kora f amely 1867-tól az összeomlásig terjedt. Mi volt ennek a kornak goll ti ka i /tar talna? Főleg két kérdés. Az egyik az volt,^ hogy akarunk-e 5s minő mértékben Ausztriával közösségben maradni, A partéiét eszerint alakult ki az országban, a két nagy pártképző gondolat, a 48-as és a 67-os gondolat volt. A másik domináló kérd est a nemzetiségi kérdés HroltL mert hiszen a nemzetiségek ' soktekintetben Áusztruátől is bátofTtvlpTmzködtek velünk a nemzeti gondolat és a magyar államiság teljes érvényesülése ellen, ,1918-ba o.a midkor elváltunk Ausztriától, • történelemmé vált a 48-as és 67-es ká dés, de a nemzetiségi kérdéses. Trianon elvette tőlünk nemcsak a nemzetiseglakta területeket, de mélyen belekanyaritolt a,magyarlakta területekbe " is. Ilvformán egyik aapról a másikra a kiegyezés korának ugyszol ván miü-» den nagv kérdése', amely addig politikai gondolkodásunk tartalmát adta, az aktív politikai valóságból történelemmé vált . Ha az ember abban az időben.vidékié ment. s megkérdezte az embereket, hogy milyen partállásuak voltakópen, nem tudtak válaszolni. Azt mondották 48-as voltam. 67-es voltam, de arra, hogy milyen partállásuia jelenben, nehéz volt válaszolni, mert nem alakult még ki az az uj politikai ideológia, amely az újjáépítés korát kellett, hogv betöltse, redig okvetlenül ki kell forrnia egy ilyen politikai ideológiának, mert hiszen nem érhetjük be aznapi politika kérdéseinek döngetesóvcl; magasabb,ideálokra van szükségünk, amelyek közvetlenül a nemzet nagy élet szükségletéből fakadnak. t / -Erre a kérdésre igyekeztem vál szólni, Begebben négyféle vérmérsékletű embert különböztettek mefi* a szangvinikusf a koleriküst, a no1 nkőlikust és a flegmatikust.-Azt hiszem ma, legalábbis politikai szempontúéi hatféle embertípus van.,A jobboldalon, hogy ugy mondjam, van a. pozitív ember, az aktiv ember és a konstruktív ember, a baloldalon a passzív ember, a negativ ember és a destruktív ember. Ez a hat séma, jóformán ráillik minden egyéniségre. A legtöbb vantermészotesen a passzív cmixrból, a Pató Pálbői. Azután vannak negativ emberek, a baljósok, az ;féle kuvik-emberek, akik bármit is akarunk, már jőelőre azt mondjak, rosszul fog sikerülni. Azután vannak természetesen destruktív emberek: a negativ ember érződik ki azzá, ha nagy szerencsétlenség van,, s azt hiszi, hogv ütött az órája. Akkor pusztítani is képes, hogy egyénileg előretörjön. Ez a sémának a baloldala- A jobboldalon van a pozitív ember, aki az életnek minden felmerülő nagy kérdésére rendesen igennel válaszol, bátran és mosolvogva tud a jövőbe nézni meg akkor i s, ha a elén felhőbe van borítva. Ennél mapasabb típus már az aktiv ember, <LZ " erősen munkás ember, aki felveszi a ^küzdelmet es próbál segíteni még reménytelen helyzetben is. Ha azután az ilven aktiv alaptermészethez nagyobb tehetség járul, az a produktív, az alkotó ember. ^-^tz^aÁC ORSZÁGOSLEvÉLTÁ^Polytatása következik./ K. szekció
