Napi Hírek, 1930. március/1

1930-03-13 [0222]

§?árisból jelentik: A üép szövetségi Diákegyesü­letek intéző és végrehajtó tanácsának szokott évi ülésezése az el­múlt napokban zajlott le Parisban, ezúttal különösen ünnepélyes kül«­sőségek között. A magyar nemzeti csoport kiküldöttjeként ífj. Martin János vett részt az összejövetel m. Az első napon Fauconnetnek, a Sorbonne professzorának üdvözlő szavai után Herriot mondott beszédet amelyben a Népszövetség-barát békemozgalmak erőteljes megszervezésé­nek szükségességét hangoztatta. A megnyit óülé sen Herriot után".még a svéd Muhn, a Diákegyesületek ezévi elnöke, majd Picot ezredes, a francia'háborús sebesültek szövet ségének elnöke és Falaterre-Sellier asszony, a francia üépszö véts égi Ligák al elnöknője szólaltak fel, A főtitkári jelentésen es a szervezeti kérdéseken tul a napirend két legfontosabb pontja-a kisebbségi kérdés és az Európai Ejjesült Államok problémák volt. A kisebbségi'ügyben a tanács elénk vita után minden kisantant ellenvetés ellenére, elfégadta Martin ma­gyar dsbgátus határozati javaslatát, amelynek értelmeben a Népszö­vetségi Diákegyesületek ez év augusztusában, Genfben tartandó VII, kongresszusa alkalmával , az egyes nemzeti tagcsoportok áltai az egész éven te resztül behatóan tanulmányozott kisebbségi kérdésről két előadást fognak re:mezni. amely konferenciák közül az egyiket a ' nőszövetség titkárságának egyik vezető állásvan levő tagja, a mási­kat pedig a probléma legkiválóbb külső szakértőinek valamelyike tartja. Az előadásokat vita követi, amely a kisebbségek helyzetét minden szempontból meg fogja világítani. A nem-népszövetségi előadó kijelölésének kérdésénél a német diákkiküldött Apponyi Albert gróf nevet is említette* Az Eurónai Egyesült illanókról folytatott eszmecsere Paul-Boncour jelenlétében folyt le. A diszkusszió keretében a svájci, német és angol kiküldöttek után Martin magyar delegátus mondott be­szédet,.' anefyben mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy az Európai Egye­sült Államokat egyetlen népre sem lehet ráoktrojálni, azt csak föld­lés zünk összes államainak szabad akafraton alapuló egyetértése hozhat­ja létre, E lelki atmoszféra megteremtésének elengedhetetlen feltétel© pedig az, hogy t a világháborút befejező békeszerződések áltál-létre­hozott területi és politikai status quo revizió alá vétessék.. A tör­ténelemnek ezúttal is nagyon kilengett mérlegét vissza kell irányíta­ni, az igazságqs középre. Ezt annál könnyebbnjegtenni, mert az Euró­pai Ehyesült Államok keretében ugy is el fognak esni azok a gazda­sági «g stratégiai tekintetek, amelyekkel egyesek például a trianoni határok megvonásának módját indokolják. Az Európai Egyesült Államok . létrejöttét nem lehet a kisebbségi probléma egyedüli orvosszerének sem tekinteni, mert akkor is csak egy ország keretében kivannak majd egyesülni azok, akik közös nyelvet beszélnek. Azzal az érvvel, hogy a határvonalak bármilyen meghúzása mellett is maradnak kisebb jegek, nem lehet nemlétezővé tenni azt a tényl^ hogy a mai határok igazságos módositása utján több milliónyi'határmenti kisebbséget le-­fretne a kisebbségi strstól megszabadítani. Végül sUrgette az államok között a lefegyvereés-szempontjából fennálló kiáltó egyenlőtlenség meg­szüntetését. /Folytatása következik/ n^im*iFELTÁR

Next

/
Thumbnails
Contents