Napi Hírek, 1930. február/2
1930-02-18 [0221]
§/~AP r á g a, február 18. /Tagvar Távirati Iroda./Szent-Ivánvi József, a magyar nemzeti párt elnöke, a kassai kerületi pártvezetőség' ülésén beszédet mondott a magyar kisebbség helyzetéről Csehszlovákiában, A kormány az elmúlt tiz év alatt mindent elkövetett - mondotta SzentIványi -, hogy a magyarok társadalmi szervezkedését, gazdasági egvbefogását meghiúsítsa-es olyan eszközökkel egyengette a maga politikai és^gazdaság. céljait, hogy a nemzeti kisebbségeket mindig a''kezében tartsa es a kisebbségek szellemi élete, valamint egész gazdálkodása kl legyen szolgáltatva a: kormánynak. k kormányok Szlovenszkó pauperizalásának a politikáját" követték. Bzt a legióbban jellemzi az a körűimén-;, hogy mig Csehországban a bankbet ét ele 1CW koronánként 95 koronával emelkedtek, addig a Felvidéken a be tétszaporulat mindössze 5 koronát tesz. Ez : f az 0 általános elszegényedés tünete, k hágai kérdéseket érintve Szent-Iványi elmondta, hogv Benes külügyminiszter a konferenciára elvitte egész háborús mentalitását és a magyarságra a kis TT agyarországon keresztül akart csapást mérni. Ebben azonban szembetalálta magát azokkal a hatalmakkal, amelvek másként gondolkodnak, k békét meg kell teremteni és likvidálni, kell" a háború utolsó maradványait is, -Ennek azonban Csehszlovákián belül is meg kell történnie; az államhatalom szüntesse be n. magyar kisebbséggel szemben eddig tanúsított háborús mentalitását^ Véget kell érni annak a hivatalos gondolkozásmódnak, amely már tiz év óta annyira megnehezíti az életet, a Felvidéken, Ezzel szemben mi történik most a ti zen egyedi 1 ' évben? Kassán könyvrazziákat tartanak,a magyarság nem ápolhat iá szellemi élete kiválóságainak az emlékét, mert rendőrök állapítják meg, hogy milyen legyen a magyarok szellemi'tápláléka. §/-/ Pozsony ,február 18. /ífegyar Távirati Iroda Jk Pozsonyi Eiiadó,cikket közöl a csallóközi magyarság nyelvhasználati jogainak a sérelméről, k dunaszerdahelyi járásban - irja a lan -, a lakosság ezer év óta magyar és csak az összeomlás után kerültek oda más nemzetiségű elemek, de a járás lakosságának 95 százaléka még igy is magyar maradt. Duna szerdahely azonban nem kap magyar polgári iskolát, pedig már kétizben kérvényezte azt- a kultuszminiszternél, választ azonban nem kapott. Duna szerdahelyen talán mindössze egy százalék a tótság, de a totóknak van elemi- és polgári iskolájuk', k járásbíróságnál, "az adóhivatalnoknál, a vasútnál, postánál, pénzügyőrségnél ós a csendőrség szolgálatában alig van magyar' az u] tisztviselők mindenféle nemzetiségűek, osakt.mag yaró^ new. Gyakori eset, hogv a ' hivatalfőnökök egyáltalán nem tliáknaT'rvagy nen,is,akárnak tudni na— gyárul, k járásbíróságnál a jegyzőkönyveket, végzéseket csak tót nyelven szerkesztik, a büntető ügyekben az idézések-úgyszólván kivétel' nélkül tót nyelven vannak írva. k járás magyarságának legnagyobb sérelme, hogy a telekkönyveket egy év óta csak tót nyelveken vezetik. k tisztviselők azzal védekeznek, hogy szigorúan meghagyták ne,ki v ,hogy az elintézéseket államnyelven kell kiadni, különben fegyelmi eljárást indítanak ellenük, ' * ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
