Napi Hírek, 1930. február/2

1930-02-24 [0221]

'•' : ty&szes mechanikai ós vontatási energiaszükségleteink villamositás utján ilyképp megoldott fedezése révén körülbelül 32 millió métermázsa szenet lehetne tartalékolni az igényesebb fogyás:tóterületek számára bőségesen rendelkezésre álló szénhulladékaink értékesítésével.-. Villamosításunk legújabb kialakulása energiagazdasági szempontból azért megnyugtatóimért banyáink, amelyek a leutóbbi időben majdnem teljesen kezükbe vettek a villamosítást - a kötött széngazcTálkodás megszűnte óta valamennyien hulladéktermékeik értékesítésére tértek át. Az előadó ezután sikraszállt avval a felfogassal szemben, mintha a villamosítás helyi megoszláiábaA rendszertelenség nyilvánulna meg. Franciaországi és német példákkal igazolja, hogy épen ugy. mint nálunk a villamosítás első fázisában ott is á kereslet es kínálat törvényeihez alkalmazkodtak . ' , ' A varmegyei .villamosítások ugyancsak viliamolenergiagazdálkodásunk racionalizálodásának első jeleiül foghatók fel. A^églegew rendet 'e téren a villamoaságügyi törvény fogja megteremteni, amelynek az energia gazdasági szempontok legteljesebb érvényreJuttatása mellett a tarifaképzés szabályozását es az egységárak leszorítását is lehetőleg meg kell oldania. Erre ugy kínálkoznék mód.és lehetőség, ha az állam ás a közületek hozzájárulások, illetőleg olcsó kamatozási kölcsönök nyújtásával aktiv módon belekapcsolódnának a villamosításba. Igy például "Franciaországban az állam 1923 óta 700 millió frankot /117 pengőt/ fordított villamosításra és ennek eredményeképen kereken kétszer akkora magántőke mozgósításával 1927ig több, mint 14 ezer község villamosítását oldotta meg. Egyedül 1927-ben 150 millió frank /34 millió pengő/ állami kölcsön folyósításával 3 ezer uj községet kapcsoltak be, többet, mint amennyi nálunk ezidőszerint még /S.800/ villamosításra vár. A francia példa Iviagyországra nézve annál kecsegtetőbb, mert a mi községeink lélekszámra átlag jóval nagyobbak,és igy villamosításuk előreláthatólag kevesebbe fog kerülni. Máig 3l37 községünkből kereken 600, vagyis a községek 17 és 1/2 >-a van villamosítva, de ezek a. községek 4 és 1/2 millió * lélekszámukkal az ország lakosságának 56 /o-át ölelik fel. Viláamositásunk programmja ehez képest két fázisra tagozódik. Az egyik fázis arra terjed ki. h9gy a villamossággal már ellátott 4 es 1/2 millió lélekből az a kereken 50 ;ó-os hányad

x amely'oddig még nem veszi a villamosenergiát igénybe, részese legyen áldásainak, A másik a nagyobh feladat, villamosításunk kiterjesztése a még be nem kapcsait 2.8Ö0 községre. Ehez egyelőre alig kell uj áramfejlesztő telepeket kiépíteni, különösen akkor, ha meglévő nagy erőmüveinket országos gvuitővezefőken kooperációba von«* juk és igy tartalékaikat nagyrészt felszabadítjuk. Az országos hálózatnak a főfeszultség, váltpailomáoknak, a helyi-^áv- és elosztóvezetékeknek megtervezése és a gazdasági előfeltételek tisztázása a vállalkozás számára a mérnökkarra váró feladatok, . Külön feladat a fogyasztás megszervezése. r amirol^azonban a közigazgatási és társadalmi vezetőségeknek is bőséges szerep juttatható. Az előadó ezután utalt arra a szerepre, amely a vilL^mc-sitásnak Franciaországban az évszázados multu, de az ipari koncentráció* jegyében halálraítélt háziiparok 4alpraállitásánál, sőt felvirágoztatásánál játszott. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR KÖ7

'/