Napi Hírek, 1930. február/2

1930-02-23 [0221]

- A magyar vidéki városok kulturális szövetségének mozgalma - mondotta a miniszter - összhangban áll politikádnak két alapelvével: az alföldi gondolattal és a vidéki városok fejlesztésének eszméjével. - Ujabban divattá vált a. kiegyezési komák ós politikájának bírálata. ,Azt hiszem nekünk evvel a korral szemben igazságosnak kell lejrihnünk.ss amikor megállapítjuk, hogy az Alföld és a Dunántúl órdoké-^ ben abban az időben kevés történt, azt nem szemrehányásképen, hnem csak ténymegállapításként mondhatjuk. Alapjábanvóvc miért mentek akkor a perifériákra és a nomzotiségi vidékeidre a közintézményekkel,, iskolákkal, vasutakkal, utakkal? Azért, mert látták, hogy a hatalom igyekezett a nemzetiségeket ellenünk hangolni. Módot kellett'tehát nyújtani p nemzetiségeknek az állam nyelvének ^npg tanulására, hogy megismeri ék azokat az erkölcsi és szellemi • értékeket, amelyek a magyar művelődésben vannak, másrészt pedig ezekkel a ^közmüvekkel me^ akadrtak mutatni,hogy igazságosak a hazának minden vidékével szemben. Nagy gondolat és nagvszerü politikai beállitás volt ez, ami^sikerre is vezetett volna, ha a világháború elvesztése és a trianoni békeszerződés vis majorja közbe fiam jön. Amikor elismerjük ennek árpolitikának abban a korban való helyességét, jogosságát és célszerűségét, nem vádolhatnak azzal, hogv Ma'- "• gy^arországnak ezen elmúlt korszakát kicsiny iteni igyekszünk, líásrészről azonban nem lehet letagadni azt sem, hogy ez a politika igon sulvosan nehezedik ránk. Ittmaradt a Nagyalföld és a Dunántúl iskolák nélkül,' perifériáinkét pedig elvesztettük. Amikor ez a helyzet, akkor,méltán kérhetjük mindazoktól, akik a múltban faktorok voltak,-ne bíráljanak minket azért, ha ezeket a hiányokat Jóvá akarjuk tenni, Ha az'Alföld megkapta volna iskolákban és közintézményekben a kiegyezés korában mindazt, amire szüksége volt, akkor a mi kultuszminisztériumunknak nem kellett volna ötezer népiskolai tantermet felépiteni, azért, hogy a mult hiányait pótolja. - Kulturális törekvései k teljes összhangban vannak az en törekvéseimmel és politikámnak azzal az alapelvével, hogy ióvá./kell ténöi azokat a nagy történeti igazságtalanságokat, amelyek a török hódoltságból kiindulva a nagy magyar Alföldön estek. Örömmel jöttem ebbe a körbe, mert politikámnaFmásodik sarkalatos alapelve a vidéki városok fejlesztésének a szüksége, teljesen harmonikus az önök törekvéseivel. " Szeretnék rövid visszapillantást vetni a kiegyezési korra. Ennek a kornak egyik legnagyobo alkotása az egymilliós fővárosnak, Budapestnek, a létrehozása ,e Es mtt megint igazságtalanok lennénk, ha azt vitatnánk, hngy erre nem volt szükség,. Szuksé,g volt, hiszen Magyarország a maga dualisztikus pozíciójában csak akkor helyezkedhetett el, ha a nyugati állammal szemben, amelynek Bécsben egy erős kulturgócpont ja volt,, odaállítja a Dunán a másik nagy kulturgocpontot^ Budapestet, Budapest fejlesztése közjogi, nemzeti és kulturális szükségesség volt, ^Azonban • Budapestet megteremtették, " „ Ez a kiegyezés korában helyes és jő volt, Nagy hiba /volna azonban, ha továbbra is minden erőt Budapestre koncentrálnánk és Budapestet tulfejlesztenónk. Hiszen a közgazdasági Budapest, " beleszámítva az elővárosokat 1.300.000 lelket számlál..Egyoillio háromszázezer lélek nyolcésfélmilliő magyarból igen nagy százalékide meg mindenesetre jobb,-nint a hétmilliós Ausztriában a kétmilliós Béca,/Folyt,köv/