Napi Hírek, 1930. február/2

1930-02-17 [0221]

-o- G e n f, február 17. ffia kezdődik Genf-ken azffiflrtekezlet, amelynek tárgya nemzetközi kollektiv szerződések megkötése abból a celbol

? hogy minden alkalmasnak látszó eszközzel megkönayi tsék a gazdaságii -.t ... . kiépítését, különösen pedig a kereskedelem korlátainak leépítéeét.ZAz értekezlet a néoszovet<ség 1929 szep:

.."" > , Jemberi közgyűlésén hozott ama határozat alapián ül össze, amely felszólította a népszövetséget és valamennyi" tagállamot, tegyenek meg minden szükséges intézkedést annak a helyzetnek az orvoslására, amelyet az 1927 évi világgazdasági értekezlet nem tudott eléggó orvosolni. 3 határozat alapián Breitscheid német delegátus z javaslatot terjesztett elő, amelyben-inditványozta, intézzenek kérdést valamennyi államhoz, azokhoz is, amelyek nem tagjai a népszövetségnek, hajlandók-e résztvenni olyandiplomáciai értekezleten, amelynek célja "vámfegyverszünet megkőtése

fT lenne és amely továbbá.tárgyalásokat folytatna olyan szerződések megkötéséről, amelyek előmozdítanák a gazdasági kapcsolatok kiépítését és a nemzetközi kereskedelem korlátozásainak megszüntetését. A beérkezett válaszok alapján azután a nemzetek szövetsége döntsön arról hogy ilyen értekezlet megtartaná t' szükségesnek találja-e és ha igén, akkor azt mielőbb hívlak össze, /./i^^olatcn A javaslat alapján a népszövetség tanácsa a gazdasági bizottságra és a főtitkárra bízta a szükséges lépések megtételét, érinek alapján a gazdasági bizottság a vámfegryverszünet megkötéséről előzetes tervezetet dolgozott ki, _„ . : #z egyes szerződő államok vámfegyverszünet megkötésére köteleznék magukat hogy véget - < vessenek a tarifa-emeléseknek. Ebből a célból kötelezik magukat arra, hogy nem_változtatnak jelenleg érvényben levő kiviteli és oehozatali törvényeiken és szabályaikon, A szerződéstervezet kimondja, hogy ez a szerződés nem állhat" ellentét ben sem azokkal a kétoldalú szerződésekkel, amelyek a szerződő felek számára kedvezőbb elbánást biztosítanak, sem azokkal a jogokkal és kötelezettségekkel, amelyek--a népszövetség egyezmégokmányából hársmlanak-a szerződő felekre. Azonkívül felhatalmazza a szerződéstervezet az egyes államokat, hogy a ratifikálást bizonyos .más államok ratifikálásától tegyék függővé vagy amenynyioen ezek nem következnének oe, a szerződés végrehajtását ujabb megfontolás tárgyává tegyék. A szerződéstervezet nem mondja ki,r mi* kor tce zdőd jék és meddig tartson ez a vámf egy verszünet,. hanem az erről való döntést^az értekezletnek tartja fenn.' A népszövetség főtitkára kérdést intézett az egyes kormányokhoz, hajlandók-e résztvenni a tervezett értekezleten és a beérkezett válaszok tartalmuknál és -számuknál-fogva is indokolttá tették az értekezlet összehívását. Az értekezlet elnöki tisztének betöltésére Moltke volt dán külügyminisztert kérték fel. Schubert államtitkár német delegátus az ez év januárjában a népszövetségi tanácshoz beterjesztett jelentésében rámutat arra, hogy a szerződéstervezet csak " . azt célozza, hogy tárgya-. lási.alapul szolgálion az ér te .ezietnek, de semmiben sem akar prejudikalni az értekzetlet határozatainak. Az értekezlet összetételét két dolog jellemzi, az egyik, hogy valamennyi,európai állam képviselteti magát, a másik, hogy az Európán kívülálló államok közül egysem vesz' részt rajta, csak Brazília, kína és az r

,£-veslilt Államok küldtek egy-egy megfigyelőt. Éhnek magyarázata ORSZÁGOS LEVÉLTÁR részben a földrajai nehézségek, részéén pedig az a körülmény;1S több államban az ipari fejlődés még nem erte el a kellő fokot ./MTI/