Napi Hírek, 1930. február/1

1930-02-03 [0220]

Kossuth, az emigrációval, és « magyarországi hívei, röviden negyvenkilencesek,mert az 1848.-i debreceni detronizáld nyilatkozat közjogi alapján állottak. Ezek az összbirodalmi bürokrácia szemében nem voltak veszedelmes emberek, mert nemcsak akkor, de később is kizárva maradt még a gondolata is annak, hogy a császár bármikor is őket a kormányra meghívja. Azután ott állt Deák és a köznemességből kikerülő liberális tábora az 1848-as törvények alapján, követelve a jogfolytonosság helyreállítását. Az összbirodalom egy ujabb katasztrófájának. Töniggraetznek kellett eljBnnie ahhoz., hogy az udvar ezt az alapot elfogadja. A kormányzó bürokraták szempontjából tehát :• Deák és pártja sem volt akkor veszedelmes. De itt voltak a konzervatívok, élükön Széchenyivel, Jósikával, Dessewffy Emillel, Szécsen Antallal, Apponyi Györggyel, Szőgyén-Marich Eászlóval, Majláth Györggyel. Barkóczy-val.Az udvarhoz bejáratos, de öntudatos magyar emberek, Realpolitikusok, akik mindenáron ki akarták ragadni a nemzetet a Bach-rendszer halálos szorongatás ából. Lefelé nem keresték a népszerűséget, de felfelé őszintén, emelt fővel magyarosan megmondták nézeteiket. A dinasztiához teljesen hűek voltak, de hazájukat éppúgy szerették. König^raetz után követeléseik már kevésnek látszottak a nefyzet szemében De a monarchia ujabb kptasz tréfája az 50-es évek folyamán meg előrelátható nem volt, nekik az akkori erőviszonyokkal kellett számolniok. Csak ebben a beállitásban lehetünk irántuk igazságosak^ s a magyar törtónetirásnak revideálni is kell irányukban a o7-es események benyomásai, alatt-, elfoglalt igazságtalan álláspontját. Az ókonzervativek az udvarnál politikailag Í

osszibilisek voltak, ezért nézte a hivatalnok kormány aggodalomteljes eenszenvvel működésüket s akcióját " ua főképp ellenük irányította. Ebben a politikai beállitásban találja Széchenyi katasztrófája is természetes és történetileg igaz indokát. A harc egyfelől a hiv&talnokkormánv, másfelől a magyar ktnzervativok közt megindul és fokozódó erővel fejlődik. Kifelé mindennek kevés volt a látszata, mert az olyan merev abszolutizmus alatt, mint a Bach-rendszer^volt. a tömegekre hatni nem lehet. De a döntőtényező nem is a közvélemény, nanem az uralkodó , az udvar, az irányadó körók felfo gása volt, ennek a felfogásnak befolyásolása körül folyt a tusa. E monumentális harc láttára jó vivók jutnak eszünkbe, ahol csapás, védelem és ellentámadás egymást érik. Széchenyi 1856-ban már annyira felgyógyult, hogy irogatni kezdett, de' nem politikáról, hanem lélektani, esztétikai es pedagógiai kérdésekről. De 1857. tavaszán Bach arra a potemkini ötletre jutott, hogy az uralkodó és fiatal neje tegyenek egy körutat Magyarországon és lássák meg az akkor már nyolc éves rezsim munkáját. Ugyanazon a napon, amikor az: uralkodópár:, a magyar,útra elindult, Széchenyi irni kezdett egy nagy magyar munkát,,amelynek cimet nem is adott, amelyet csak utólag neveztünk el^'Nagy magyar szatirák-"nak s amelybe mintegy beraktározta politikai ötleteit, gondolatsorait, elmélkedéseit az összbirodalom fonák helyzetéről es.a magyar nemzet szenvedéseiről. Ezzel kezdődik meg 1857-ben újra Széche- . nyinek Iö48-ban megszakadt politikai tevékenysége. /Foly t. köv. / ORSZÁGOS LE , ' J ' K. szekció