Napi Hírek, 1930. február/1
1930-02-03 [0220]
. . _A forradalmakat az összbirodalom Bécsben, Prágí^an, Lombardiában és Velencében s végül Magyarországon is elfojtottak. A nagy válság után tabula raaa állott elő, Mint a lágy viaszt, ugy formálhatták volna a katasztrófa utan az uj helyzetet a politikusok, ha államférfiak lettek volna, végzetes volt, hogy nem bizonyultak azoknak. Még a forradalom folyamán a hatalmat a gyermekifju Ferenc József helyett Schwarzenberg Félix herceg ragadta a kezébe, egy tehetséges és tetterős, kiméletlen ember, de minden erkölcsi alap nélkül való, frivol, bosszúálló és tanulatlan. Erzi ezt a hiányt és ezért maga mellé veszi Bach Sándort, aki mégcsak az iránt tényező volt a bécsi forradalomban, ke ko'penyegforgatásra kész és nagy tehetségét az abszolutizmus rendelkezésére bocsájtja s Schwarzenberg rapszodikus gondolatait rendszerré foglalja. Igy született meg a Bachrendszer- 3zekavégzetes férfiak Széchenyi szerint három téren követtek el helyrehozhatatlan hibákat. Az egész ujjaépités rossz tervek szerint indult, s a fiatal uralkodónak, akinek nevében és felelősségére folyt az akció, helyrehozhatatlan károkat okoztak. Súlyos volt Sohwarzenbergnek és a társainak vétke erkölcsi téren. Nem saját erőjükkel, - legalább magyar vonatkozásokban nem -,hanem I.Miklós cár fegyvereire támaszkodva győztek. Mégis a felfuvalkodott győző, hetyke hangján léptek fel 3 a pesti Újépületben s az aradi vesztőhelyeken vérben tombolták ki magukat* A politikai boaszu ez akciójának undokságát még növelte, hogy az igazságszolgáltatás mezébe burkolták. Széchenyi mindazokat, akik e vérengzésekben kompromittálva voltak, egyénileg • sem tudta többé tisztességes embereknek tekinteni. Schwarzenberg es a külügyi székben utódai ugyanilyen súlyos hibákat követtek el külpolitikai téren is, aminek következménye az összbirodalom tökéletes elszigeteltsége lett* Először . Poroszországot sértették vérig. IV. Frigyes Vilmos nem fogadta el a frankfurti német alkotmányouó nemzetgyűléstől a neki felajánlott császári koronát és csupán arra szorítkozott, hogy az északnémet államokat csoportosítsa szövetségebe Poroszország körül, amelynek kezébe került volna az unió katonai vezetése is. Schwarzenberg az 1850.-i olmützi punctatioval e szövetség feloszlatására és mozgósított hadseregének demobilizálására kényszeritette az akkoriban gyenge porosz ál1amférfiakat. Egyenesen végzetes volt azonban az, amit Schwarzenberg utóda, f róf Buol külügyminiszter orosz viszonylatban tett. Alig négy évvel azuán, hogy Miklós cár a magyar hadsereg legyőzésével visszaadta hazánkat az összb irodalomnak, feszültté let 1 : a viszony Oroszország; óa Törökország között, az orosz hadsereg megszállta a dunai fejedelemségeket* És ekkor az összbirodalom mozgósított, felvonult Erdélyből Bukovinán át Galioiáig Oroszország ellen és ultimátummal kényszeritette Miklóst cárt, Havasalföld és Moldva kiüritéséro. Ebbe a világtörténelmi hálátlanságba és a krimi há ború mostoha kimenetelébe a hatalmas autokrata I.Miklós cár belehalt, felesége Alexandra Fedorovna özvegy cárné azt mondotta Zsófia főhercegnőnek az ifjú császár anyjának: n Votre a tué mon mari!" II.Sándor cár koronázása után kíméletlenül bánt az összbirodalom nagykövetével, nyiltan bosszúról beszélt és az orosz udvarnak ez az engesztelhetetlen gyűlölete volt végelemzésben az oka az 1914.-i orosz támadásnak, az összeomlásnak. A vérengzés a rezsimnek annyira^lényegéhez tartozott, hogy nemcsak Magyarországon tombolt, hanem természetesen Lombardiában és Vene* tóban is, s különösen a bresciai és mantovai kivégzések közismertek. Ez felkorbácsolta az olasz nemzet gyűlöletét, aminek nagy része volt Olaszország magatartásának a világháborúban, már előzően pedig 1866-ban fegyverbe szólította S ar a.iniát« ORSZÁGOS LEVÉLT/I oly t. köv./ K. szekció