Napi Hírek, 1930. február/1

1930-02-13 [0220]

§ P á r isból ir ják: A Párisi Magyar Ház dísztermében Pocher Bexheft Lilly párisi magyar irónő francíanyelvü felolvasást tartott a magyarok ni oá irói, .feleletül Louis Villát besan<joni egyetemi professzornak erről a kényes kérdésről szóló igen szellemes előadására. A magyar irónő elsősorban elismeri a francia egyetemi professzor kiváló érdemeit Magyarországnak a párisi közönség előtt való ismertetése /.terén és a magyarok köszönetéről biztosit ja azért a bátor magatartásért, amellyel Magyarország érdekeit és politikáját védi minden vád ellen az École des Hautes Btudes Internationales termében tartott, előadásain. Hanem a magyarok hibáira tett tréfás megjegyzéseit, amiket itt mondott el szintén a Magyar Házban

t a felolvasó magyar szempontból óhajtja megvilágítani. A magjarok hibái a francia progiésszor szerint: a lustaság, a gőgös büszkeség, a gourmandise, amit legfeljebb, bár nem egészen megfelelői inyenckedésnek lehet lefordítani és a ponta tlaoság. A lustaság - mondja Pocher Bexheft Lilly - elsősorban kiírna^ kérdése. Ugyanolyan fárasztó klimatikus viszonyok között mi párisiak is ép^nugy ellustulhatnánk. Igy az occidentális ember szakadatlan tevékenységi szükséglete előtt az ázsiaiak nirvánái nyugalma a legszörnyűbb torturát jelentené. Ez a lustagság,a francia professzor szerint, főként a levelezés elhanyagolásában jelentkezik. A magyaroknak irt levelekre nem jön felel et. Válaszul erre az irónő örömmel konstatálja, hogj tizenkilenc év óta, mióta elhagyta Magyarországot, állandó levelezésben áll magyarországi barátnőivel és magyar testvér báty jávai is, JBacára^hatesztendei megszakításnak a háború és a forradalmak idején. ••• indenkitől" újra kapott levelet a háború után.De a professzor valószn üleg férfiaknak t nem nőknek irt. A magyar férfi pedig sokszor azt tartja,hogy •a levélírás asszonyoknak való dolog. A faji büszkeség, a túlfutott nemzeti önérzet nagy hibaiezért a francia professzor szívből gratulál nekünk. Csak ne legyen elvakult ez a lelki feszültség,^ hanem helyesen irányított ós nyílt szenü, - amire az irónő azt feleli: legyenek'hát józan'és nyugodt észjárású francia barátaink vezetőink ezen a téren. Bár néha ok is elvesztették nyugodt józanságukat, a francia forradalmak idején, Api a finom és bőséges jó ételeket illeti, avval leginkább kedves vendégeink rontják el a gyomrukat, akiket bankéttről-bankettre ^iszunk, elhalmozunk minden jóval, akiket túlságosan >

etetünk és é itatunk t holott a budapesti ; lakosságnak a maga egyszerű mindennapi életében ilyen gyomorrontásokra sokkal kevesebb alkalma van. A pontatlanság etikett-kérdése Budapesten. Hivatalos ünnepélyeken, színházban, nangversenyteremben pontosnak illik le mi. A privátházakban azonban délután 5 órára hívják meg az embert, de a / vendégek csak 6 órakor, fél 7«kor, 7-kor jönnek. Az idegennek természetesen tájékozódnia kell a helyi szokások felől. A mindvégig tréfáshangon" tartott felolvasást maga Villant professzor köszönte meg lekötelezően kedves modorában a.magyar Írónőnek és ki jelent ette, hogy ezentúl inkább a franciák hibáiról tart majd eliadást. Mindkét előadást viharosan megtapsolta a jelenlevő nagyszámú előkelő közönség. Báró Villani magyar követ sajnálattal kimentette távolmaradását. OaSrÁ^O'? ' CVÉ1TÁD