Napi Hírek, 1930. január/2

1930-01-17 [0219]

/-/ Prága, január 17. /ikgsar Távirati Iroda/ Hágából jelentik a Prager Tc^blattnak: A még függőben levó német vitás kérdések tisztázása és a kisantant és Magyarország között folyó tárgyalások negatív eredménye folytán erősen lecsökkent annak a valószínűsége, hogy az értekezlet jövő hét közepéig tart. A kisantantnak az az álláspontja, hogy a Young-terv nem léphet életbe a szövetséges keleti . kisnatalmak aláirása nélkül, azonban ezek a hatalmak a dolgok jelenlegi állása mellett nem Írhatják alá a szerződést és nincsenek abban a helyzetben sem, hogy parafálják a jegyzőkönyvet mindaddig, amig nem kapnak erkölcsi-és kézzelfogható biztosítékokat jóvátételi követeléseik érvém^^^^ir^ A nagyhatalmak által adott garanciáknak oly természetüeknek kellene "lenni, hogy hamarosan tiszta és ^(helyzet álljon be, mert ellenkező esetben a kisantantnak ragaszkodnia kellene a magyar, osztrák és bolgár jóvátételek összekapcsolásához, z sőt lényegtelennek kellene tekintenie a 250. cikk interpretálása tekintetében Hágában elért közeledést. . ( , ifélre,

e

» érthet<$ ljx>tLot*$«<> Bécs. január 17. /Magyar Távirati Iroda/ Lefford Viktor dr. ügyvéd a Reichspost-ban "Marjarorszag hágai »harca" cimmel a i,c_jog._szemx ' pontjából hosszasabban fejtégeti a magyar-román konfliktust. Wén.zeiíCőtp A cikk szerzője rámutat arra, hogy az ellenség magántulajdonának tisztelete kétszázéves jogi elv. A st.germaini és trianoni szerződések eredeti szövegesése szerint konfiskáltak volna az elszakított területeken az osztrák és magyar állampolgárok birtokait. Ezt a rendelkezést azonban az osztrák békedelegáció tiltakozására elejtették és ugy az osztrák, mint a magyar békeszerződésbe belevették azt a német békeszerződéstől eltérő ciKKet. amely kifejezetten megállapítja, hogy az osztrák és magyar állampolgárok mindennemű birtoka az összes elszakított területeken mentesítendő minden. lefoglalástól, liquidációtól és hasonló eljárástól. Ezzel szemben a román agrártörvény oly rendelkezéseket tartalmaz, amelyekre senki sem lehetett előkészülve. <Mé3tiim^íéti A szerző ezután rámutat arra az álláspontra, amelyet"iT"^ -jog mértékadó tanárai a Románia által w /. követett gyakorlattal szemben elfoglalnak különösen Eawin M. Bofchard-itaI",a hires amerikai népjogtudósra hivatkozik és a következőket mondja: Románia a legnagyobb : jogi szaktekintélyek egybehangzó véleménye szerint megsértette a civilizált népek régi nemzetközi iogat, mert idegen állampolgárokat minden körülmények között teljes mértékben kártalanítani kell, még akkor is, ha nem állna fenn az a szerződésszerű kötelezettség, mint a jelen esetben. A nemzetközi jog tisztejetbentartásának mellőzése a nemzetközi bizalom megrendülésének veszélyét idézi elő és arra vezetne, hogy valamennyi többi magánjog is szabad prédává válnék. /Folytatása következik/