Napi Hírek, 1930. január/2

1930-01-27 [0219]

/A miniszterelnök sajtótájékoztatója, VII, folytatás,/ - A párisi tárgyalások szempontjából - válaszolta a miniszterelnök - a helyzet a következő, Hágában elkészült a megegyezés szövege, amely azonban - miután egy éjszaka alatt létesült - természetszerűleg nem egészen világos minden pontjában, egyik vagy másik pontja talán megtámadható, vagy kulönfelekepen magyarázható. Ezért kikötöttek azt. hogy Parisban további összejövetel lesz,, amelynek során áógegyszer átbeszélik az egyezmény szövegét, keresztül viszik a szükszéges stiláris módosifásokat, ha egyik vagy másik pont tekintetében valamelyik kormánynak kételye támadna, A párisi összejövetelnek másik feladata az, hogy megfelelő pénzügyi alapozottságot adjon azoknak a kötvényeknek, amely .eket az agrárperben érdekeltek kapnak birtokaik fejében, hogy ezeknek a kötvényeknek reális értékük legyen. A magyar kormány osak azzal a feltétellel járult hozzá a oénzügyi megegyezéshez, hogy ezek a kötvények megfelelő áron eladhatók es lombardirozhatók legyenek, mert hiszen különben nem jelentenék a magyar közgazdaság szempontjából azt az értéket, amelyet óhajtunk. Hiszen egy 240 milliós alap, ha realizálható, nemcsak az illetőknek előnyös, hanem az egész magyar közgazdasági életnek is, mert hiszen ez az összeg bejön az országba és itt elhelyezkedik, - Minő külpolitikai és gazdaságpolitikai következménnyel,- járt volna az - hangzott el a további kérdés, - ha nem jött volna létre megegyezés? .- ' ' f

Minden tárgyaláson - válaszolta a miniszterelnök - mérlegelni kell pro és kontra az áldozatokat és az előnyt. Mi azzal az elhatáro-" zással mentünk ki, hogy hacsak lehet megegyezünk. Ha Németország elintézte volna a maga ügyét es életbelépett volna a Young-terv, mint ahogyan életbelépett volna feltétlenül akkor is, ha Magyarország ügyét nem rendezik, ha^elintézést nyert volna az osztrák és bulgár jóvátételi kérdés, e-" gyedül Magyarország ügye maradt volna elintézetlenül. Ennek igen kellemetLen visszahatása lett volna, még pedig azért, mert nehéz lett volna a vi-~ lággal megértetni azt, hogy mindenkivel meg lehetett egyezni^ még a németekkel is, akik eveken keresztül harcoltak, osak épen a kicsiny Magyarországgal nem es ebben nem Magyarország a hibás, hanem a szomszédai. De legyünk tisztában azzal is, hogy soha többé nem lettünk volna abban a helyzetben, hogy olyan időben kiséreljük meg a megegyezést, amikor a nagyhalai mak részéről nagy áldozatkészség mutatkozik. Ez az áldozatkészség most meg volt, ezt bizonyítják a megegyezések. Ha most nen egyeztünk volna neg meggyőződesem szerint,elnulasztottuk volna ezt a pszichológiai momentumot es a későbbi megegyezés rosszabb lett volna, mint amilyent most tudtunk kötni. - A 240 milliónak valódi értéke - kérdezték tovább - a névérték leaz-e, vagy a 4 %-os árfolyan negfelélő diszkontja? . - Mi - válaszolt a niniszterelnök - nen meitünk bele a 240 nil- , liós alap kérdésének tárgyalásába, Nem nehettunk bele, amikor arra az állaspontra helyezkedtünk, hogy a mi követelésünk 240 millió, honorálják ezt ugy, ano gy tudják. Mi kikötöttük, hogy reális érték legyen az, amit az illenők kapnak es végösszegben 240 milliónak felelj en meg, ORSZÁGOS L EVÉLTÁ". / Folyt, kÖV./ . K szekció