Napi Hírek, 1930. január/2

1930-01-27 [0219]

§ A Magyar Távira ti _ Iroda jelenti: Bethlen István gróf miniszterelnök ma délben Walko Laios külügyminiszter társaságában a miniszterelnökség tanac stem ében fogadta a sajtó képviselőit. A fogadáson Szudy Slemer miniszteii tanácsos, a miniszterelnökség sajtóosztályának főnöke és gróf Csáky István a külügyminisztérium sajtóosztályának főnöke is részt vett. ~ .amikor a helyzetet és a magyar tárgyalásokat ismertetni kívánom - ^mondotta a miniszterelnök - elsősorban ie a párisi tárgyalásokból kell kiindulni, A párisi tárgyalások után fejlődött ki az a két front, amely szembekerült azután ^, . ... egymással Hágában, s amely egy megegyezés, egy kompromisszum alakjábah kimnta ezeket a kérdéseket elintézni. A kisantant, s a velünk szemben álló államiok,a hitelezőállamiok,Parisban azzal a követeléssel léotek 'el. hogy Magyarország mondjon le a békeszerződés 250.§.-a által nyújtott védelméről ,intézze el ezeket a pöröket. amelyek e paragrafus alapján indittattak meg magyar állampolgárok részéről s vegyes döntőbíróságok előtt jsaját hatáskörében, saját fizetése által, szűnjenek meg ezek a vegyes döntőbíróságok, Magyarország pedig fizessen repúráciot 1943 után is olyan mér tékben, amilyen mértékben az Magyarországtól követelhető és likvidáltassanak kölcsönös elszámolás révén az összes többig követeié sek is. amelyt'k a békeszerződésből kifolyólag Magyarország iránt támaszthatók', s amelyek nem jóvátétel természetével bírnak. 4z volt a hiielező államok követelése- Parisban. Ezzel szemben a magyar álláspont a kövétkezőfcMagyarország 1943 után nem fizethet jóvátételt, mert megfizeti azt, ami a béke-szer ődés értelmében tőlekövstcj.hoto, Magyarország ne-m mondhat le a 250. szakasz védelméről, követeli a döntőbíróságok fentartásat, azoknak működé sét, tAvábbá mindazoknsk az akadály oknak az el .hár itását, amelyet a bíróság működése elé állitottak, s hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni azoknak a követeié seknek a tekintetében, amelyek a békeszerződésből kifolyólag nem reparáció cimén Magyarországgal szemben tárni szfiatók, viszont követelésekkel szintén fel fog lepni, ha ezután valamilyen teher mutatkoznék azt hajlandó kiegyenlíteni, de nem 1943. előtt, hanem az után teljesítendő fizetések révén. - ' a ' , L. v^tt Hz volt a helyzet %

amikor Hágába jöttünk. Hágábam e ké t egymással homlokegyenest kontradiktoríus álláspont került tárgyalásra. Mindahárom pontban ellentéte^ volt az álláspont, talán legkcvésbbé az úgynevezett nem jóvátételi követelések likvidálása tekintetében, a másik Két pontban azonban kontrádiktórius volt az álláspont. Ebben a három kérdésben kellett a kiegyenlítést kerepni. Nyomatékkal hangsúlyozom, hogy a nagyhatalmaknak kezdettől fogva az volt az álláspontjuk Hágában, hogy az összes kérdéseket likvidálni kell. tehát azokat a pöröket is, amelyek a békeszerződés 250. §„-a ciménjEnaittattak magyarvallampolgárok részéről. Az a beállítás tehát, ^mintha ezeknek a pöröbnek financiális alapon való elintézését Magyarország követelt e volna, teljesen hamis, tel jesen téves és nem felel meg a tényeknek. Mi azt követeltük, nogy ezek a pörök tovább folyjanak a maguk illetékes bírája előtt és ak i tartozik, az fizesse meg tartozását. De avvák a követelessel állottunk szemben, hogy ezek a porok is valaiiilyeruformában financiális alapon az elvi álláspontok respektálása melletmikvidáltassaná:, hogy ezen a réven kikapcsoitassanak azok a súrlódási pontok, amelyek Magyarország és az utódallamok között nemzetközi fórumok előtt jelentkeztek. Az volt a helyzet, hogyha ezt a követelést, ezt a kívánságot nem honoráljuk, egyszerűen bepakkolhatunk és hazam eh e tünk. ORSZÁGOS tfFtfffta. tása kö ve tkez ik./