Napi Hírek, 1930. január/1

1930-01-13 [0218]

Bécs, január 13./M-..yar Távirati Iroda./ A Neue Freie Presse hágai különtudósitója beszélgetést folytatott gróf Bethlen István mini sz te relnökke1. Gróf Bethlen István nyilatkozatának elején megemlékezett Schober szövetségi kancellárral való találkozásáról és a következőket mondotta: Schober kancellárhoz, ehhez a kitűnő államférfihez régi szívélyes jóviszeny fűt és a mag m részéről . a legnagyobb örömmel ragadtam meg az értekezlet által nyújtott alkalmat, hogy e jóviszonyt teljes szivélyességében ismét felujitsuu Schober kancellárral megvitattuk valamennyi kérdés komplexumát, amely közös Ausztria és Magyarország között és - ezt kifejezetten hangsúlyozni akarom - nézeteink teljes egyöntetűségét állapítottuk meg. A laptudósító figyelmessé tette a miniszterelnököt azokra a híresztelésekre, amelyek belpolitikai téren való osztrák-magyar együttműködésről szolnak és rámutatott arra, hogy ezeket a híresztelés eket a mostani hágai döntőjelentőségü napokban bizonyára nem célzat nélkül terjesztik bizonyos körökben Hágában. Gróf Bethlen erre a következőket válaszolta: ». Az a gondolat, hogy Magyarországnak része lett volna a legutóbbi idők osztrák belpolitikai eseményeiben vagy azokba éppenséggel beavatkozott volna, annvira groteszk, hogy még cáfolatra sem érdemes. Auajtriarés Magyarország^ természetesen rendkívül hasonló<t.-elyzetÖ..* Hágában; azonban nagy fantázia kell ahhoz, hogy ebből a tényből belpolitikai következtet seket tegyen valaki. Áustria egyébként a jelen" pillanatban kedvezőbb helyzetben' van,. [. .... mint Magyarország, mert hiszen Önök legalább tudják, hogy mit kívánnak Önöktől és hegy mit ak rnak Önökkel szemben eljárni; ezzel szemben mi még a jelen » pillanatig sem ismerjük a velünk szemben álló fél szándékát. ft^a/Kj Ami saját szándékainkat illeti - folytatta Bethlen István grof erre vonatkozólag kijelenthetem,"hogy a mult igazi és teljes likvidációjá óhatjtiuk. Hajlandók vagyunk, hogy a mult e likvidáciojának érdekében áldozatokat hozzunk, azonban a dolog természetében van, hogy nem lehet Magyarországtól egyedül és egyoldalúan áldozatokat követelni. Ez éppenséggel nem -jelentené J

! A háború likvidálását". A miniszterelnök ezutánJcprülhatárolta a magyar követeléseket és a következőket mendottaGü-fc^jXe^v^^tf/íC j Mi nem követelünk lehetetlent. Gondolja meg, hogy/jogi felfogásunk szerint jogtalanul kisajátított erdőbirtokos nagy'részét nem osztották szét, sót egyáltalán nem is lehet szétosztani, ugy hegy itt a legegyszerűbb megoldás a restituéió in integrum lenne. Románia mintegy 250-300 o:%er hektárt sajátított ki. Ez az a terület, amiért jóvátételt kell követelni. E követelésről a következő na.pok tárgyalásai során semmi körülmények közt sem mondhatunk le. A miniszterelnök.ezután szóvátette az optánskérdést is, amelyet kettős munka elkerülése céljából levettek a genfi tanáé sülés napire djéről s igy folytatta: Remélem, hogy e téren sikerül megegyaéésre jutni. M&gam részéről kívánom ezt a megyegyzést és hiszek a lehetőségében, azonban'a méisik •Idáinak is bi .onyitefcát kell szolgáltatnia annak,hogy lehetővé akarja tennie ezt a megyegyezést. Mi a magunk részéről mindent meg fogunk tenni hogy igazságos egyezségre jussunk, azonban csak egyességről lehet t

szó és nem teljegfcegadásro ;. A miniszterelnök i ezután az 1943.utáni "> jóvátételi"fizetési követelésekről beszélt s annak a reményének adott kifejezést, hogy sikerülni fog Ma yaro/Jszág jogi szempontját teljes mértékben megvédelmezni. Végül kijelentett Bethlen gróf, hogy nem utazik el Hágából anélkül, hogy Curtius német külögyminisztérrel való -beszélgetés során ne állapítsa meg azt a tényt:;, hogy a magyar-német barátság változat lanul bensőséges. ORSZÁGOS LEVÉU-AK ^ ° K. szekció