Napi Hírek, 1930. január/1
1930-01-11 [0218]
/Gower cikkének II. folytatása és vége./ A méltányosság és az igazság legelemibb követelményei szerint ezt a " 116 millió fontot Magyarország javára kellene irni a jóvátételi számlán. Jellemző, hogy Románia és a többi kisantant állam a birtokukból kiforgatott volt magyar állampolgárok igényeit most hasonló taktikával akarjak lerázni, mint amelyet Románia alkalmazott a 116 millió font font esetében. ' kölcsön felvételekor a nagyhatalmak nem tudtak semmit,sem tenni az ügyben, de a jelen esetben az ő kezükben van a döntés. vifiS&J, Az egész civilizált /erdekében volna, ^hogy ffiaogarországnak megadják az alkalmat helyzetének megerősítésére. Közep-Euróga viszonyainak ismerői meg vannak győződve arról, hogyha jövendő beké v . előfeltétele, hogy Magyarország erős és virágzó lehessen. Ettől eltekintve azonban, nem lehet kérdéses, hogy a nagyhatalmak, de különösen Anglia nem adhatják beleegyezésüket olyan kísérletbe, amellyel ' kényszeríteni akar jákj^agyar országot"}, állampolgárainak megveáeseert . lemondjon a békében biztosított jogairól. Sőt val ü ságos t szerencsétlensége volna a nemzetközi életnek, ha mi angolok olyan javaslat mögé állnánk,, amely egy szerződésből folyó kötelezettségeket diszkusszió tárgyává akar tenni, sőt lehetőséget akar adni arra,, hogy a szerződd-felek egyike kijátssza a vegyes döntőbíróság határozatát, ha szerződési kötelezettségeinek teljesítését kényelmetlennek találja. Őszintén, remélem, hogy a hatalmak hágai képviselői erős nyomást fognak gyakorolni Romániára, küldje ki ujbol visszahívott döntőbiráját és meg vagyok győződve, hogy semmiesetre sem engedik meg, hogy igazságtalanul bánjanak el Magyarországgal, csak azért, mert tagasszkodik a nemzetközi bíráskodás élveihez. y/^>^^ •» § Eger, január 11. Eger város levéltárának rendezése Nemecsek Aurél,városi tanácsos és Székelyhidy Viktor levéltáros vezetésével évek óta tartó nagy munka utarrmost• befejeződött. A rendezés alkalmával nagyértékű okiratok, levelek, stb. kerültek elő, amelyeket most a város titkos leveles ládájában őrzött értékesebb dokumentumokhoz helyez- • tek el. A titkos ládában egyebek között a következőket őrzi a város: A 60. császári, és királyi gyalogezred zászlója és szalagja, Károly király adomány levele 1725., Lipót király kiváltságlevele 169b., az egri nemesek összeírása 1828/29., Rudolf király kiváltságlevele'1560., Kossuth Lajos levele 1867., több történelmi nevezetességű okmány, családi levelek, 20 darab kommunista bélyegző, stb. Az okmányokat Trák Géza polgármester lefordíttatja és könyv alakjában kiadja.
