Napi Hírek, 1929. december/2

1929-12-18 [0217]

A női kereső népesség családi állapota: az összes kereső'nőknek 21.16 százaléka házasságban él, 54,38 százaléka hajadoh, 23.27 százaléka özvegy, 1.19 százaléka elvált. A házicseledelenek 83.89 százaléka hajadon. Az 1910 és 1920 év közötti változások százalékos arányszámát összevetve a hajadonok száma az őstermelésben /13-35 százalék/ a kereskedelemben és a közszolgálatban megszaporodott. Feltűnő az özvegyek erős csökkenése a kereskedelemben, A kereső nők bérviszonyai ország ónként,' sőt még vidékenként is rendkivül változnak és általában alacsonyabbak. Az iparban átlagosan 10-15 százalékkal alacsonyabb a női munkások átlagos órakeresete. A női munkabér alacsonyabb voltának az okai a kereső nők 1»/ szervezetlensége, 2./ hiányos szakképzettsége, 3./ kisebb munkateljesítménye. A kereső nő munkaképességét a férfiéval egybevetve megállapítani csak akkor lehetne, ha egyenlőkoruak teljesen egyenlő munkát végeznének. Általában 20 százalékkal kisebbnek veszik a munkaképességet és teljesítményt, de egyes foglalkozásban, például a fonó és szövőiparban, Bernays vizsgálatai szerint a 14-24 korcsoportban levő nők kvalitative és kvantitative jobb teljesítményt mutatnak fel, mint az Ugyanolyan korú férfimunkások. Óriási teljesítményre képesek a sportban/ a táncban, de a munkaképességhez a szervezeti és egészségügyi előfeltételeken kivül speciális'"munkaiélek" is kell. A nő könnyebben helyezkedik el, mint a férfi. A női munka - egészségügyi hatását tekintve - önmagában véve nem abszolúte ártalmas, de az egészségtelen munkaviszonj'ok a nőt anatómiai, biológiái és pszichológiai alkata folytán fokozottabb mértékben veszélyeztetik, mint a férfit. Különösen a rendellenes szülések szaporodása látszik összefüggésben levőnek a női népesség kereső munkájával. Az abortuszok nagyobb száma bizonyos - : kereső kategóriákban /például nálunk a dohánygyári munkások és a házicselédek között, vagy Németországban az üzleti alkalmazottak között/ inkább a foglalkoá&sok szociális ós egyéb milieu•viszonyaival, mint a foglalkozások sajátos ártalmaival magyarázhatók. A biztosított kereaő nők legfőbb betegsége még most is a tuberkulózis, annak ellenére, hogy ez 1923-tól kezdve fokozatosan csökkent. Szaporodik azoknak a betegségeknek a száma, amelyek kóroktanában a meghűlés szerepel, ellenben az idegbetegségek fokozódását - amit külföldi idevonatkozó statisztikák mutatnak - a magyar adatok nem igazolják. Legnagyobb az idegbetegségek százalékaránya a "pénz*,' hitel-,' és biztosításügy" foglalkozásban alkalmazott női keresőknél, ahol az idegbajok az összes betegségek 11.8 százalékét teszik ki.