Napi Hírek, 1929. december/1

1929-12-12 [0216]

J§ London, december 12. /Magyar Távirati /

Iroda/ Ma délelőtt futott be a londoni kikötőbe a Leonardo da Vinci hajó nagyértékű olasz műkincsekkel, hosszú viharos tengeri ut után. A rendezőbizottság. képviseletében sir Austen Chamberlain es, lady Chamberlain üdvözölte a hajón lévő ellenőrző bizottság tagjait. k fogadtatáson megjelent a lordmajor is, aki beszédet intézett a hajó kapitányához ós a tisztekhez ós megelégedő sót fejezte ki hogy a műkincseket sikerült megmenteni a hullámok veszélyétől, Um m* m /-/ Prága, december 12. / Cseh Távirati Iroda/ Mironoscu román külügyminiszter ma délben a román követségen fogadta a prágai és a külföldi sajtó képviselőit, Mindenekelőtt a nemzetközi politika altalános irányelveiről beszélt. Két politikai irányt lehet e téren megkülönböztetni, _Az egyiket a nemzetek szövetségének alapelvei hatják át, ez a béke politikája,amely közös,érdekekre támaszkodik ós békés rendezésekre törekszik; a másik az,a határozatlan politika,amely nem akar őszintén a béke útjára lépni és inkább a régi kalandos módszerekre haj lik,amelyek magukban hordják a háború csiraját, A mi feladatunk tehát az, hogy folytassuk a béke munkáját s o mellett arra kell törekedni, hogy a bóko ragyogó útjára vezessük azokat is, akik még haboznak, Románia mar az első nagai értekezlet előtt fölhívta a figyelmet arra

f

hogy nem elogondő;ha a hágai értekezleten csak a német jóvátételek kérdését rendozik, hanem gondoskodni kell arról is, hogy mindenekelőtt Közópeurópában^kiküszoböljók a kölcsönös bizalmatlanság, a súrlódások ós a megtévesztő illúziók forrásait.amelyek mögött pénzügyi igónyok álarcában általában politikai célok rejtőznek, Jipmánia e kezdeményezéséhez több más ország is csatlakozott ós igy a hágai ártekezlot az osztrák, a magyar ós a bolgár jóvátételi kérdéssel is foglalkozik. Romániát főképen az úgynevezett keleti jóvátételek érdeklik,amelyeknél,a politikai szempomt sokkal inkább esik a mérleg serpenyőjére;mint a pénzügyi szempont.Mi rendezésre törekszünk, hogy a feszültség eny8 hűljön,es végre elérjük ai oly nagyon óhajtott nyugalmat ós hogy nemzeti energiánkat no legyünk kénytelenek céltalanul elpazarolni. Ez a politikai érdek nemcsak a hitelezőkre nézve áll, hanem az adósokra nézve is. Az adósok között az egyik állam ellenállásával találtuk magunkat szembe, amely tisztára politikai okokból nem hajlandó fizetni* Ami Romániát iiletiV folytatta MironoscuT^oz az állam azt állítja, hogy mindazok a szenvedések és károk, amelyeket Románia a,háború alatt szenvedett, csekélyek és korántsem érnek fel azokkal a károkkal, amelyek erre az államra, a román földreformból állitólag keletkeznek. Természetes, hogy ez olyan frv, amely fölött nem is érdemes vitatkozni. , , , Ebben az országban rendszerint azt állítják, hogy a hadikarpotlasok, csak a kormányokra tartoznak, mig a földrofonn által okozott károk • * magánterületre nyúlnak át ós hogy ezt a kérdést az államnak ós a magánszemélyek nek kell rendezniök. Ez az ervelés helytelen, mert a háborús jovatelékeknél nem valamilyen büntetésről van szó, hanem a magánszemélyeknek okozott karok megtérítéséről. /Folyt, köv./ - -