Napi Hírek, 1929. november/2

1929-11-28 [0215]

/fíiller magyar képviselő beszéde a román kamarában. I.folytatás/ Hogy csak egyetlen példát említsek, több csikvármegyei közbirtokossága folyó évben nem,használhatta azokat a legelőket,amelyeket e legfőbb törvényes fórum számára véglegesen odaítélt, mert a szomszédos község lakossága fegyveresen ellenszegült. Á földmivel és ügyi minisztérium elégtételt szolgáltatott a székelyeknek és írásos rendelkezésben elismerte az igazukat. Elképzelhetetlenül ió hatást keltett ez az erkölcsi elégtétel egész Csikmegyében. De kívánhat ja-e valaki, hogy ez a jó hatás állandósuljon, amikor azt kellett tapasztalnunk, hogy senki sem akadt, aki az írásnak érvényt akart volna szerezni. Az erkölcsi elégtételt ott hordozzák szegény székelyeink a zsebükben, állataikat azonban egyetlen napig sem hajíthatják ki a kérdéses területekre, mert a megyei hatalmasságok nem szereztek érvényt a miniszteri rendelkezésnek, avagy mert a központ nem is adott ki olyan erélyes rendeletet,anelybői ki lett volna érezhető az erkölcsi elég tetei valóraváltásának komoly akarása. Es mihelyt figyelmen kivül hagyjuk a részletkérdéseket ós csak magát a princípiumot a kisebbségi kérdés likvidálasat vizsgáljuk: mély sajnálattal kell megállapitanunk, hogy e tekintetben semmiféle konkrét körülmény nem áll rendelkezésünkre,amely megnyugtathatná az egyre izgatottabb közvéleményt. Iskolai sérelmeink még ma is orvosolatlamk. Mi a minisztérium magánoktatási szakosztálya vezetőiének jóindulatától kitelik, vagyis egyéni kérelmek ós szórványos esetek Kedvező elintézése, az megtörténik. I)e a nagy kérdések, a névelemzés, a magyarul nem tudó tanítók színmagyar vidékek ről való eltávolítása nyilvánossági jog, kulturzóna eltörlése érdemleges államsegély stb. még ep oly rendezetlenek mint aminők eddig voltak. > Regi magyar községi íegyzők és vasúti alkalmazottak elbocsátása minden intervenciónk, kérésünk ellenére egyre tart, A kisebbségi népek életébe mélyen beleszántó kérdések törvény vagy rendelet utján történő szabályozásánál a kisebbségi pártokat soha előzetesen meg nem hallgatják pedig ezt már elemi, gyakorlati szempontok is megkövetelnék. t A tisztelt kormánynak első nagyobbszabásu. politikai ténye a közigazgatási törvény megszavaztatása volt. E törvény nemcsak Gyulafehérvárral áll szöges ellentétben, hanem mindenféle kisebbségi rendszerrel, mert egyszerűen tudomást sem vesz arról, hogy ebben az országban kisebbségek is élnek. : Ugyan ^minő eredménnyel járt. hogy a közigazgatási albizottságbankét nap és két éjjel iparkodtunk rámutatni a javaslat kisebbségellenes-tendenciáira es kértük legalább minimális kívánalmaink figyelembe vételét. Erőlködésünknek bizony nem volt semmi eredménye, hacsak szomorú eredménynek el nem köny vélhetjük a legexponáltabb kormány fér fi aknák mély sebeket ütött széljegyzeteit .Mar a miniszterelnök ur türelmetlen és nem épen igazságos kijelentései sem voltak alkalmasak aggodalmaink eloszlatásara, de a belügyminiszter urnák tudatosan sértő támadásait csak annak megfontolásával viselhettük i Q

l> pogy nem kell túlságosan komolyan venni az ő jellegzetes megnyilatkozásait, amelyek nála temperamentumnak neveztetnek, engem azonban ugyanazért a viselkedésért egész bizonyosan durvának minősítenének. /Folyt.köv./