Napi Hírek, 1929. november/2

1929-11-28 [0215]

/Közigazgatási bizottság folytatás,^ Felfogásbeli eltérés tehát nincs.'csak a kivitel módjára nézve verődött fel három, különböző megoldási mod. A tőrvény javaslat csak a katolikus bizottsági tagoknak akarja megadni a jogot, nogy a kegyúri bizottság tagjait a katolikusok közül válasszák; egyik indítvány azt kivánja, hogy a közgyűlésnek csak keresztény tagjai választanak a katolikusok közül; a harmadik álláspont pedig az, hogy vallásra való különbség nélkül az összes tagok csak katolikusokat választanak ebbe a bizottságba. Leghelyesebbnnk az eredeti szöveget tartja és hozzájárul Ráday Gedeonnak ahhoz a módositásához, hogy a bizottságot ne kegyúri, hanem külön bizottságnak nevezzék. Kijelenti azonban, hogy ha nagy többség f

at nem látna ilyen irányban, hajlandó volna elfogadni a felekezeti béke rdekében az előadónak és Gsatáry Lajosnak álláspontját. Az elnök feltette szavazásra a ' 6.bekezdés első mondatát, amelyet a bizottság az előadó szövegezésében fogadót t el szerint "a székesfőváros kegyúri jogkörében a bemutatás jogát 6 évre szóló megbízatással alakított külön bizott5<ág gyakorolja," A második monda-mái Platthy György indítványa értelmében a bizottság tagjainak létszámát 31-ben állapították meg. Az eredeti szöveggel és az előadói indítvánnyal szemben a bizottsah Kozma Jenő indi* ványat tette magáévá, amely szerint az emiitett bizottság 31 tagját a régi joggyakorlatnak megfelelően a keresztény tagok választják a római katolikus bizottsági tagok közül. A továbbiakban elfogadták Ráday Gedeon gróf indítványát, amely egyúttal az előadói indítványban is benn^í w .^jamelynek értelmében a polgármester hivatalból tagja a bizottságnak. Z__ hOíMj> A 34, §-t, amely a közgyűlésen való kötelező részvételről szól, az előadó stiláris módosításával fogadták .el. Az elnök jogköréről szóló 35 §-nál v$ta folyt akörül, hogy az elnök mennyi: időre halaszthatja el a közgyűlést

0 Viczián István és Wolff Károly hozzászólása után az előadó oly értelemben módositatt szövegét fogadták el, hogy az elnök legfeljebb 8 napra halaszthatja el a közgyűlést. A tanácskozásról é:

; a határozathozatalról s^ólé 36. §-nál elsőnek Buday Dezső szólalt fel, aki az üzemek vitájára vonatkozó megketések kihagyását javasojt a,, Wolff, Károly figyelmeztet arra, hogy az eredeti szöveg megtártásaj p mert ezzel éppen azt akarják lehetővé tenni, hogy a város életéWn oly nagyjelentőslgü üzemekről minden ecsetben lehessen tárgyalni. Buday Dezső erre visszavonta indítványát. Kijelenti, hogy nem lehet a fővárosi ügyrendet a parlament házszabályaival összehasonlítani, mert a parlament a szuverenitás jegyében dolgozik. 2J«*-W^*0t^ Hegymegi-Kiss Pál az 1929.évi XXX.törvénycikkre hivatkozikj amely f előnyösebben rendeziaz ügyrend kérdésér, mint ez a javaslat. Sokalja, hogy a névszerinti szavazás kéréséhez 40 tag szükséges. Az önálló indítványnál kifogásolja, hogy csak a törvényhatósági tanács javaslata alapján foglalkozhatok vele a közgyűlés. Fábián Bélának az az álláspontja, hogy a székesfőváros közgyűlése eddig nagyon jól szuperált; az ügyrenddel nem volt semmi baj, turbulens jelenetek nem voltak, tehát nincs szükség az ügyrendnek a törvényben való megállapítására. Kifogásolja, h»gy a névszerinti szavashoz szükséges tagok száma tul nagy. Szerinte elég lenne 10. tag a névszerinti szavazás kéréséhez. /Folyt, kő v./