Napi Hírek, 1929. november/2

1929-11-20 [0215]

/Közigazgatási bizet£ság,JJfo%tatáJ5./ Buday Dezső a javaslatot általánosságban eáfogadia. Kifogásolja, hogy főpolgármesteri és a polgármesteri hatáskör nincsen precízen megállapítva. A főpolgármesteri hatáskört igen nagy mértékben kiterjesztették, hiszen a kijelölő választmányban ts a főpolgármester akarata fog érvényesülni. Ugyanigy az intézőtanácsnál is a főpolgármester szava lesz döntő. Kevés jogot sgy- a javaslat a polgármesternek a tisztviselői kinevezéseknél'; úgyszólván'csak az előléptetéseknél lesz szava. Kifogásolja azt is, hogy a kultuszminiszternek erős mértékben lesz beleszólási joga az oktatószemélyzet kinevezésébe. Rrmályosan' hagyja a javaslat azt a kérdést, ki képviseli a fővárost mint kegyurat . Helyteleníti, hogy minden miniszternek jogában van'az ellenőrzés során afővárossal közvetlenül rendelkezni és intézkedni. Az összeférhetetlenségi zsűrit teljesen az autonómia szolgálatában szeretné látni. Helvtelen,hogy a főpolgármester jogkörébe tartozzék ^. külső szakértőknek a főváros pénzén való' alkalmazása. A főpolgármestertől a javaslat elveszi a számvevőséget, enélkül pedig nem lehet ellenőrzést gyakorolni, ille tőleg felelősséget vállalni. Fjntosnak tartja, hogy a főváros ' közönségét kizárólag a polgármester képviselhesse, a főpolgármester ne. z± i. í^g^fgyA Kiss Pál a javaslatban bizonyos tekintetben visszafejlőd dést lat. A főpolgármester pozícióját a javaslat a polgármester, de az autonómia rovására is erasiteni igyekszik. A j: vaslat több'tekintetben hátrányosabb helyzetbe hozza a fővárost a vidékkel szemben. Az összeférhetetlenség szabályozása, a kártérítési kötelezettség részletesebb megállapítása jó oldala a jav slatnak. Az a gondolat is helyes,hogy a kis- * gyűlést mtezotanácsnak nevezi^és beállitják a törvénybe: Helyesli továbbá, hogy aiUzemrendezés kérdése is a tőr vénybe keríti. Aggodalmát fejezi ki a bizottsági tagok létszámának . lesz állit ás a miatt. Ha a belügyminiszter h™

8

®8 álláspontjára helyezkedik, miért nem hagyja meg az autonómiát 1924. evi szerve setében?-/, kisebbségi elv biztositásat az arányos képviselettel megoldottnak tartja. Kifogásolja, hogy midőn a régi 10 kerület helyett 14-et

# kreálnak, a belügvminisz*er rendeleti felhatalmazást kap, hogy közigazgatási teren^az uj kerületi ' bffosztást még ne léptesse életbe. Helyteleni}}\ ho

K,^ főpolgármester képviselje a fővárost es hogy a kinevezéseknél beleszóMasi joga legyen. A kormánvhat

u

sági felügyelet kértéével kapcsolatosan szükségesnek tartjá^hízonyos apróbb ügyekben csak a főpolgármester felterjesztési joga maradjon meg. Kifogasolja a belügyminiszternek ezt a különleges jogát, hogy a rendes fórumoktól eltérőleg vezethesse - a névjegyzékek Összeállítását, A javaslatot nem fogadja el. -ifwVfrKozma Jenő kijelenti, hogy az a párt, amelyet a törvényhatoságban ő is képvisel a polgári egység gondolatát tűzte ki zászlajára. Örömének ad kifejezést,hogya kormány is a polgári egység gondolatát támogatja. Partjában oly a IJŰK is vannak, akik-az országos politikában kifejezetten' ellenzéki álláspontot képviselnek. Ennek a pártnak is része volt abban, hogy ne az első tervezet kerüljön a parlamentben tárgyalásra. Ö maga a főváros közgyűlésén politikai szempontoktól függetlenül foglalt állást a javaslattal szemben és proponálta a'lolff Károly által megfogalmazott határozati javaslat elfogadását. A törvényjavaslat az általános titkos választójog tekintetében semmiféle retrográd intézkedést nem tartalmaz. ^A maga részéről megelégedett volna az adminisztrációs rész kodifikálásával, a politikai kérdések kikapcsolásával. Az adminisztrációs részen kívül fontosnak tartja a városházi ügyrend kérdését. Eddig'két autonómia veit a városházán, a törvény hatosági es a tanácsi autonómia. A tanács mindig zárt ajtók mögött .döntött. Be. kell hozni az egyéni felelősséget ugy lefelé,mint felfelé. /Folyt.köv.7 6