Napi Hírek, 1929. november/1

1929-11-12 [0214]

§ k Szülők Szövetsége,amely 1923-ban alakult mint a Magyar Gyermektanulmányi és Gyakorlati Lélektani Társaság önálló szakosztálya, a családi otthon szeretetének fejlesztését, a család nevelőmunkájának á gyermekismeret és gyermekmegértes ápolása utján való javitását tűzte ki célul. E nagyfontosságú nemzeti,társadalmi és közgazdasági cél megköezeiitésére többek között létrehozta a szülők iskoláját,amelynek keretében kiváló pedagógusok és szociológusok tartanak előadásokat a gyermeknevelésről, a család társadalmi helye|zjtéről és a gyermeknevelés gondjairól. - A szülők iskolájának mai megnyitó előadásán,amely a pedagógiai * szeminárium előadótermében folyt le a közönség széleskörő részvételével dr.Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter tartott előadást k pályaválasztás jelentősége, a társafalom jóléte szempontjából cimmel. Dr.Vass József mindenekelőtt megállapította, hogy a jólétnek kvantitatív és" kvalitatív abszolút meghatározását nem lenét megtalálni, k jólét, szubjektive . a kielegitettség érzését is jelentheti^amely tulajdonképeni alapja a boldogságnak, A boldogság, a megelégedettség finomabb formájában értve belső lelkiviróg.amely a legnagyobb mertékben független lehet azoktól a külső anyagi, erkölcsi vagy társadalmi feltét elektol, amelyeket egyébként a jólét fogalma alá szoktunk sorolni, k jólét tehát rendkívül relatív fogalom, bizonyos lelki ráneveltség szükséges hozzá• az, hogy mindenki csak olyanfnértékü vággyal törekedjek arra, amilyen meg nincs meg s csak olyan valamire törekedjek, ami kongruens az ő lelki és szociális mivoltával és elhelyezkedésével. A társadalom univerzális valami amely felöleli az egész nemzetet • Nem fogadható el az a megállapítás, hogy a társadalom jóléte semmi egyéb mini az egyenek jólétének integrációja, hogy a társadalom ioléte végeredményben az egyének jólétének összeadásából származik, k társadalom jólétének nyersanyaga és alapja az egyének jóléte; a társadalom jólétét azonban azok az intézmények, tradíciók,felfogások,érzések és akaratok irányai adják meg,amelyek egy társadalmat kisebb vagy nagyobb mértékben jellemeznek. Egy társadalom lehet például jólelkű abból a szempontból hogy alamizsnát ád, nem' lehet azonban azt mondani ,hogy a német társadalom,amely nem ád alamizsnát, kevésbé volnaa_^jólét szempontjából megorganizálva .mint a magyart Ellenkezőleg, jobban (|zóciális'> van mcgorgauizalva, mert ha a magyar társadalom azt a tömérdek fillérT,karjcárt és^hatost,amit rendszertelenül szétoszt a koldusoknak, annak vizsgálata nélkül,hogy szüksége van-e rá az illetőnek, összeadna és szervesen próbálná a bajbajutottaknak az óhezőkr nek és az állásnélkülieknek f elsegitésére fordítani,amint azt a német társadalom teszi, nyilvánvaló,hogy ezzel a szervezési munkával a tárdadaimi jólétnek egyik égető kérdését oldaná meg. k pályvalasztás helyességét nemcsak az indokolja .hogy mindenkiből az legyen amire való. k pályaválasztás helyességét nem lehet csak ezzel elbrrálni, mert hiszen az ember rendeltetése nem merül ki pusztán abban,hogy megkeresse magának azt amire szüksége van, az ember kell,hogy a szociális jólétnek is részese és munkása legyen, kz ember függő viszonyban van a társadalommal szemben, kitevője a társadalomnak, részese a társadalom minden bajának,örömének,gazdagságának,intézményének. Akkor tehát^amikor a szülő, gyermekének képességeit elbírálva ilyen vagy olyan pályára szánja, nem elég csak arra tekinteni, hogy mi könnyebb és el ony ös ebb,minden szülőnek,nem elég azt sem nézni, hogy a gyermek vr.lamihez hajlandóságot mutat mert például ha az ifjúság jelentékeny része gyermekkorában bárminő tényező részéről olyan befolyás alá kerülne, hogy min? soffőrnek,gépszerelőnek, vagy konstruktőrnek,vagy papnak akarna menni, mi lenne a társadalommal? /Folytatása következik/