Napi Hírek, 1929. november/1

1929-11-07 [0214]

§ R ó m a, november 7. /Magyar Távirati Iroda/ A M essaggero mai száma a következőket irja: ' 'A magyar sajtó* és közvélemény feszült érdeklődéssel kiséri a Paris­ból, Prágából és Bukarestből tervszerűen megindított sajtókampányt,amely minden eszköz felhasználásával Magyarországra háritja-a párisi keleti jóvátételi konferencia állítólagos kudarcának ódiumát, A sajtókampány Ausztriát és Bulgáriát ugy állit ja be. mint engedékeny, megértést tanusi­tó gyermeket, akivel gyorsan meg lehet egyezni, miga magyarokat Európa "enfanlgi terribles"-jeinek festi, akiknek akadékoskodásán megdől Európa pénzügyi és gazdasági bókéjének helyreállítása. A prágai, pár isi ós buka­resti saitó számol Európa közvéleményének tájékozatlanságával s olyan állításokat kockáztat meg,amelyek objektív megvilágításban, egy percig sem állhatják meg helyüket, w endkivül jellemző a helyzetre a kisantant vezetői­nek előzetes kijelentése, hogy Ausztriát jóvátétel cimén semmivel sem lehet megterhelni és hogy Balgária terhein is könnyíteni kell, A Messagge­ro a kisantant elfogultságának bizonyítására felemlíti, hogy a népszövet­ség Ausztriának kétszer akkora szanálási kölcsönt jut tat ott, mint Magyar­országnak, anélkül, hogy külön jóvátételi összeg fizetésére kötelezte vol­na, Bulgária pedig távolról sem vesztett annyit a háború alatt, mint Magyar­ország, melyet területének 72, lakosa gának pedig 64 fa-átál megfosztottak. Ilyen körülmények között világos, hogy a kérdéses három állam közül . épen Magyarország az, amely csak a legkisebb jóvá­tétel vállalására képes, anélkül, hogy 03szerodkadna, Bethlen miniszter­elnök ós Walko külügyminiszter a tendenciózus hírekkel szemben ' kénytelenek leszögezni a hivatalos magyar álláspontot.nmeiyfszeriht Magyar­ország nem vállalhat ujabb jóvátételi terheket, de likvidálás céljából szívesen tárgyal oly kérdésekről és kötelezettségekről, melyek a béke szer ződésekből erednek, kivéve a_zpkat az eseteket .amelyeket a békeszerződés | a vegyes döntőbíróság eláj uTalg, Magy gr ország 1943 után hajlandó más állank részére is a már megitéTt kötelezettsógaket kiegyenlíteni. A magyar saj­tó orgánumai rámutatnak arra, hogy Csehszlovákiát 1918 októberében isme* ték el t hadviselő félnek^ jóvátételre tehát nem tarthat számot s ily­nemű igényét a békekötés idején el is utasították, A cseh lapok azzal az állítással, hogy a vegyes ,d önt őb ír óság igénybevétele a kapitulációs rend­szer bevezetését jelentené, támadást intéznek a békeszerződések ós a "dön­tőbíráskodás elve ellen, mert a döntőbíróságot nem a magyar'kormány, hanem a békeszerződést diktáló győztes hatalmak hozták létre, Benes^ aki eddig a döntőbíráskodás elvének nive volt, megváltoztatta álláspontját, mert ezzel Magyarországnak ujabb súlyos megterhelését véli elérhetni, A .párisi konferencián Magyarország volt az egyetlen állam f amely pozitív ajánlattal állott elő. annak tárgyalását azonban elleniéig, megakadályoz­ták. Objekt ív szemlélő előtt mosí már világos, hogy épen a kisantant igyekszik komplikációk okozásáyata párisi konferenciát meghiúsítani,hogy ennek felelősségét a magyarokra háríthassa, Belgrád , november 7,/Bccsi távirati iroda.[k báni igazgatás szer­vezetéről ' 'ma közzétett törvény értelmében a bánságok e hó 12- én kezdik meg tevékenységüket .A törvény előiria báni tanácsok létesítését,amelyek tanácskozó testületekként fognak a bánok mellett működni./MTI./

Next

/
Thumbnails
Contents