Napi Hírek, 1929. november/1

1929-11-07 [0214]

/Kúria ülésének II. folytatása* Juhász folytatva./ Az önzetlenség ós a szerénység az igazi birói karak­ternek elmaradhatatlan ékessége' s MéltoságOa ezekkel a példaadó jellemvonásaival jelentősen közrehatott annak az emelkedett; egészségrs Mrói testületi szellemnek a fenntartására és fejlesztésére, amely a közérdeket mindig föléhe tudja helyezni az önérdeknek és amely való­ságai immuniz ál ja a birói testületet a hivatalnoki életnek - a tui sagos- önszeretetből és hiúságból fakadó - betegsági tüneteivel szem­ben, amint hogy eféle emberi gyarlóságok összeegyeztethetetlenek is' a bírói állás méltóságával és az itélo biró eszményi feladatkörével. Bíróságainknak s különösen a fényes hagyományokra visszatekintő ősrégi m.kir. Kúriának ez a közszelleme hozza magával, hogy a főbirói állasok betöltésekor - azzal vérbeli birót tüntet ki az államfő - osztatlan öröm és megelégedés szállja meg a birói lelke ­ket, s a birótársak szinte versenyeznek abban a buzgó törekvésben, hogy annak a kartársuknak, akire az illetékes alkotmányos tényezők választása esett, aki mint primus interfpares jelenik meg körükben, megkönnyítsék t súlyos feladatainak teljesítését. Mólt óságod is, mint nagy elődök méltó utóda, abban a megnyugtató tudatban foglalhatja el a Kúria másodelnöki szókét, hogy velem együtt valamennyi birótársának szeretete s nemes barát­sága és őszinte örvendezése kiséri fényes, de rendkívül exponált uj állásába. Ugy a magam, mint a m.kir. Kúria és a koronaügyészség egész •-,' testülete nevében mély tisztelettel és őszinte ragasz kodássai üdvözlöm másodelnöki székében ós buzgón kérem Méltóságodra ós eszményi törekvéseire a Mindenható bőséges áldását. Dr. Osvald A stván másodelnök az elnök üdvözlő savaira a következő beszéddel válaszolt: Nagyméltóságú Elnök Ur! Főméltóságu Kir. Kúria? Mielőtt Isten ffegitségével a Kormányzó Ur őfőméltósága magas- rendelkezése és a magyar \ kormány bizaIma alapján a Főméltóságu Kir. Kúria másod­elnöki tisztségét, ezt a magas birói széket elfoglalnám, méltóztas­sék megengedni, hogy röviden számot adjak azokról az érzésekről és gon­dolatokról, amelyek •• engem most ebben az ünnepélyes pillanatban eltöltenek. • Először,is hálás érzéssel mondok köszönetet Nagyméltó­ságodnak azért a bizalomért. amely a most elhangzott és engem mélyen magható üdvözletéből felém áradt. Ezt a bizalmat egyelőre csak azzal az erős elhatározás­sal Viszonozhatom, hogy minden erőmmel erre a bizalomra méltó kívánok lenni. A birósági szolgálatban most töltöm a negyvenedik évet és amint erre az elmúlt időre visszatekintek, hálásam emlékezem azokra a kivá­ló lelkes birokra, akik a birósági szolgálatba bevezettek, ^.kik mellett és akikkel együtt dolgozva fejlődtem és akiknek működésében a köteles­ségtől jesit és követendő, eszményi példáját láttam. Hálásan gondolok azokra is. akik később a vezetésem alatt buzgó együttműködéssel oly kellemessé tették számomra kötelességem! A Kir. Kúria működését közvetlenül a szolgálatom harma­dik évében láttam már. Az 1892. és 1893. évben itt Szabó^liklós Őex­cellenciája tanácsában voltam tanácsjegyző. Akomoly munka áhítatát éreztem ott. A másodelnöki tisztet akkor Daruváry Alajos töltötte be: őt követték Czorda Bódog, Vörösmarty Béla, Oberschall Adolf, Bernatn Géza, Vavrik Béla, majd Ráth Zsigmond volt a másodelnökünk, akitől né­hány hét előtt búcsúztunk, amikor a búcsúzó mindnyájunk őszinte nagy ­rabecsüléséről és szeretetéről győződhetett meg./Folyt.köv./ 0 <b^b — • ^J^c&

Next

/
Thumbnails
Contents